(A Lampre-ISD csapata Wilier kerékpárokat hajt, melyek Magyarországon is elérhetőek, bővebb információ IDE KATTINTVA érhető el.)
Szega így foglalta össze, amit az eddigi tapasztalatok alapján tudni érdemes a hagyományos és a kockaköveken használt versenybringákkal kapcsolatban:
„A bringák beállításában nincs nagy különbség, de hozzá kell szokni, van, akinek megy, és van, aki mindig is utálni fogja. Nekem igazából a tenyerem, ujjaim fáradtak el nagyon, meg persze a fenekem, az fájt kicsit. Nincs sok okosság, ahogy látom, lazán kell menni a fogás és terhelés szempontjából, de egyébként nagyon elszántan és agresszívan, mert különben nem tudod tartani a helyed.
Egymás mellett egy Flandriában használt és egy épülő Roubaix-bringa |
A belga klasszikusokra a csapat által előző szezonban használt bringákat hoztuk – gondolom azért, hogy a jóval erősebb igénybevétel miatt kíméljük az idei versenygépeket – új, alu nyakú villákkal, és hagyományos fűzött kerekekkel. Persze a főemberek karbonkereket használnak, de a többség klasszikus szingós felnit és Pavé szingókat, ami valóban jól működik, tekintve hogy a csapatomnál elég kevés volt a defekt, elég jók ezek a szingók is szerintem, mert mások mintha többet küzdöttek volna ezzel a problémával. Eddig a 6 versenynap alatt a 7 versenyző összesen 3 defektet ha kapott, plusz volt egy bukás meg egy srác felakadt valakire, ezért cserélt kereket, de ott küllőgondok támadtak, nem defekt.
A Roubaix-ra kimondottan a Lamprénak építette a bringákat a Wilier-műhely, melyeken felfedezhetőek a cyclocrossos gyökerek: a támvilla, szögek, stb., nem a szépségre törekedtek, na... |
Sok különbséget nem találni a tavalyi és idei vázak között, egyedül azt, hogy a régieken még hagyományos nyeregcső-megoldás található, vagyis nem integrált. Alkatrész terén az idei versenykerékpáron Super Record szett van, míg ezeken Record.
A kerekek a hagyományos fűzött kerekek lapos szingós felnivel, illetve a spicc-embereknek gyári kerék jár: vagy alu, vagy karbon, kívánságtól függően. Mint már említettem, a szingó nagyon fontos, az adott gyártó kifejezetten nehéz körülményekre készített úgynevezett Pavé szingóit használjuk, ebből is két különbözőt. Az eddigi versenyeken a 24 mm széles, 8-10 bar nyomást bíró változatot használtuk, rendre elég alacsony nyomáson (6.5-8.5). Ám a Paris-Roubaix versenyre az új kerékpárok mellett új szingók is érkeztek, melyek még kicsivel ballonosabbak (27-28), szintén Pavé szingók, 6-7 bar nyomást bírnak.
Sajátos Campa-Shimano kombó: a crossos stílusú váz és villa miatt nagyobb benyúlású fékekre volt szükség, ami csak Shimano márkajelzéssel volt elérhető közelségben. Persze a bowdeneket Campa fékváltókar húzza, és a fékbetéteket is Campára cserélték a Shimano-pofák helyett. |
Az új kerékpárok (a képeken még betekerő nélkül) merőben eltérnek az eddig használtaktól, egészen más váz, amely kicsit jobban nyeli el a macskakövek ütéseit, ezáltal nem ráz annyira, mint a másik, köszönhetően például a villák kialakításának, valamint kevésbé sérülékeny.
A flandriai paripa |
A Roubaix-ra más az áttétel, mert az sík és nincs hegy. Belgiumban kell a 39 a falak miatt, Franciaországban 53/46 lesz. Mi mindig alu kormánnyal megyünk, mert erősebb és csak néhány gramm a különbség, viszont ezt szigorúan cserélik minden esés után.
A sokat sejtető jövőkép: 28-as gumik, kiegészítő fékkar, széles, íveltebb villa... |
Sok trükk nincs ezeken felül, csak apróságok: kívánságra tesznek fel a hátsó fékhez kis fékkart is, mint cyclocrosson, illetve géles cuccot a kormányra a betekerő alá és persze szigorúan alu kulacstartó. A láncleesés-gátló elég jól működik, legalábbis nem volt ilyen nemű probléma a látókörömben. A képen látható kis gumi a fékkaron csak arra jó, hogy rázkódásnál nem zörög olyan erősen a váltókar.
A hasznos kis kütyü, a láncleesésgátló |
Az még alap, hogy az új bicón meg van fúrva a váz a nyeregcsőnél és meg van csavarozva, hogy ne csússzon be. Ez ott nagyon fontos! A kormány és a villa az, amit nagyon gondosan megvizsgálnak minden nap végén, persze ez azért is van, mert ezek törése könnyen vezethet nagyon durva bukáshoz, tragédiához. Amúgy sok kemény dolgot nem láttam néhány durva bukáson kívül.
Hosszú idő óta állhatott rajthoz magyar bringás (utoljára Bodrogi László három évvel ezelőtt) ilyen rangos viadalon, mint a Flandriai Körverseny. A Lampre-ISD kerekesének beszámolója a legnagyobb belga klasszikusról:...
Tovább a teljes cikkhez »
A jelenleg egyetlen, első osztályú profi kerékpáros csapatban versenyző magyar bringás, Szeghalmi Bálint a Lampre ISD vezetésének a korábbi tervekkel ellentétes döntésének értelmében egy hete a kockaköves klasszikusokon találta...
Tovább a teljes cikkhez »
A belga Sebastien Rosseler nyerte a kiemelt kategóriás UCI-viadalt, a De Panne-i Háromnapost, miután a délutáni időfutamon, a 3./b szakaszon a 14,7 kilométeres távhoz képest elég nagy előnnyel nyert, és ezzel az élre lőtte magát...
Tovább a teljes cikkhez »