Bringás-specifikus törzserősítés 3. rész

Szerző: shLétrehozva: 2011. január 27. 11:04
A kerékpározás közben komoly munkát végző has, derék és háttáji izomzat jelentőségéről szóló sorozatunk talán legfontosabb része következik, az elmélet után jöjjenek a gyakorlatok, melyek otthon is elvégezhetők egy „fitt ball” labda segítségével pár négyzetméteren.


Az előző cikkekben bemutattam nektek a kerékpáron elfoglalt üléshelyzetekben az ágyéki gerincet stabilizáló izmok működését a kerékpáron elfoglalt üléshelyzetekben. A nagy számban előforduló deréktáji panaszok, mint kiderült nem véletlenül fordulnak elő bringások körében. 

Az egész napos ülő foglalatosság mellett a több órás kerékpáros edzések csak hatványozzák a gerincre ható terhelést.  Egy átlagos terepen az izom a tolási szakaszban lép működésbe és a húzás kezdetéig dolgozik. Ez egy igen rövid szakasz. Ha egy 360°os kört képzelünk el óramutató járásával megegyező irányban kezdve a számozást, akkor a 90°- 180°ig terjedő szakasz, amiben dolgozik. Egy edzettebb embernél ez a szakasz kiterjedtebb és az izom intenzívebb működéssel van jelen.

Az ágyéki gerincszakasz nagy igénybevételét, az előredőlt helyzetből adódó nyíró erőket, a rázkódás okozta vibrációs ártalmakat ellensúlyozó izomerő hiányában, a terhet a passzív alkotóelemek viselik (porckorong, szalagok, kisízületek.). Amint az egyensúly felbomlik azzal, hogy a passzív elemek nem képesek az ellentartásra, megindul egy degeneráció, mely különböző fokú fájdalmakra adhat okot.  Mindenképp elmondható, hogy kiegészítő edzésekre van szükség, amely koncentráltan az ágyéki gerincet stabilizáló izmokat erősíti. A fájdalom teljes mértékben elkerülhető, ha a torna megelőzésként funkcionál.  Akinek már lábba sugárzó fájdalma van, keressen fel egy szakembert!  A téli időszak kellően ideális a keményebb tornához, hogy utána a versenyszezonban a karbantartó edzések is elegendőek legyenek.

Takács Tamás
  Fotó: Takács Tamás

Az izomerősítés mellett fontos szerepe van a koordináció és egyensúlyfejlesztésnek. A gyakorlatokat fitt ball labdára találtam ki instabilitása végett. Az instabil felszín a helyzetérzékelő receptorokon át beindítja az egyensúlyozást, ami működésbe hozza azokat a mély, gerinc melletti stabilizáló kisizmokat, amelyek eddig el voltak hanyagolva. A helyzetérzékelés, latin neve: propriocepció, mely az ízületek mozgás és helyzetének tudatos és akarattól független, tudat alatti (reflexes) érzékelése.  A propriocepció rehabilitációs jelentősége világszerte a kutatók érdeklődésének középpontjában áll.

A propriocepítv reflexek a test belsejéből származó reflexek különleges fajtái, melynek biológiai jelentősége, hogy biztosítják az ízületi helyzetek állandóságát egy-egy meghatározott testtartásban.  Ezért tartom fontosnak, hogy a gyakorlatokat labdán végezzétek, hogy mélyebben fekvő izmok is dolgozzanak a leírtak által és biztosítsák a csigolyák védelmét. Figyeljük meg egyszer, hogy ha egy vékony fadarabon kell átkelni a patakon, rögtön reflexszerűen megfeszülnek az izmok, kiegyenesedik a hát, szebb lesz a tartás és csak így, egyensúlyozva lehet száraz lábban megúszni az átkelést. A testnek ezt a természetes tulajdonsását használjuk rehabilitációs célra.

Kerékpáros kiegészítő torna

A bemutatott gyakorlatok alaphelyzetek lesznek, és kreatívan ki lehet találni nehezítéseket.

Gyakorlat 1:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    csípő szélességű terpeszben a vádli alatt a labda
•    karok a plafon felé nyújtva, hogy nehezebb legyen az egyensúlyozás
Véghelyzet:
•    fenék szorítással medenceemelés, 5 másodpercig megtartani a helyzetet és lassan visszaengedni a törzset (Ismétlés: ×15 )

Gyakorlat 2:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    karok a törzs mellett nyújtva
•    vádli alatt a labda
Véghelyzet:
•    medenceemelést követően felváltva hashoz húz a térd
•    majd lassan visszaengedni a medencét (×15)

Gyakorlat 3:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    csípő szélességű terpeszben falnál támaszkodik a láb
•    labda a medence alatt úgy, hogy még támassza alá az alsó lengőbordát
•    karok a fül mellett, vagy tarkón hajlítva
Véghelyzet:
•    törzsemelés a gerinc folytatásáig
•    lassan visszaengedni a törzset úgy, hogy rágömbölyödve a labdára lehet pihenni (×15)

Gyakorlat 4:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    medence alatt a labda
•    kar, láb a földön támaszkodik
Véghelyzet:
•    innen ellentétes kar-láb emelés nyújtva (×20)

Gyakorlat 5:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    lábakat a törzs folytatásába emelni
Véghelyzet:
•    felváltva karemelés a fülhöz (×20)

Gyakorlat 6:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    kar és lábtámasz
Véghelyzet:
•    páros lábemelések (×35)

Gyakorlat 7:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia


•    térd alatt a labda
•    figyelve, hogy derékból nem szabad homorítani, 1 percen át tartani a pozíciót (×2)

Gyakorlat 8:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    az előző helyzet (kartámasz, labda a térd alatt)
Véghelyzet:
•    egy mozdulattal, nyújtott lábbal begurítani a fej irányába a labdát (×10)

Gyakorlat 9:

Michelberger Szilvia
  Fotó: Michelberger Szilvia

Kiinduló helyzet:
•    derék alatt a labda
•    karok fej mögött összekulcsolva
Véghelyzet:
•    törzsemelés (×25)

Michelberger Szilvia - gyógytornász
Ha kérdésetek lenne a témával kapcsolatban, vagy szakmai segítségre lenne szükségetek, a következő e-mail címen érhettek el: michel.szilvi@gmail.com

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
Bringás-specifikus törzserősítés 2. rész
A kerékpározás során is használt deréktáji stabilizáló izomzat fejlesztésének fontosságáról szóló cikksorozatunk második részében most ahhoz próbálunk segítséget nyújtani, hogy olvasóink „magukra ismerjenek”, sikerüljön...
Tovább a teljes cikkhez »

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
Bringás-specifikus törzserősítés 1. rész
Tavaly ilyenkor egy felmérés elkészítésében kértük olvasóink és más portálok bringázó olvasóinak segítségét, aminek eredményeit felhasználva, kombinálva elektromiográfiás laboratóriumi méréssel sikerült rávilágítani a tipikus,...
Tovább a teljes cikkhez »