Az előző cikkben említettem, hogy a kérdőívben, amelyet közel 400 kerékpáros kitöltött, a derékfájdalom előfordulási helyeként elsőnek hegymenetet, másodiknak a rázós terepet, végül a sík terepet jelölték be a kerékpárosok. Most az alábbi terepeken elfoglalt üléshelyzetet és az ágyéki gerincet védő hátizom működéséről készített vizsgálataimat mutatom be.
 |
|
| Fotó: Takács Tamás | |
A hátizom működését tekerés közben egyetlen módszerrel lehet vizsgálni, ha folyamatában akarjuk látni és pontos eredményt várunk, ez pedig az elektromiográfiás (EMG) vizsgálat. Ezt a vizsgálómódszert laboratóriumban, orvos felügyelete alatt lehet végezni. Ennél az eljárásnál egy tűelektródát szúrnak a vizsgált izomba, mely által 5-10 izomrostról kapunk információt. A tűelektródát egy kábelen keresztül egy monitorhoz vezetik, így szemmel követhető, hogy az izomerő egyre nagyobb aktiválódásakor az EMG jel sűrűbb és nagyobb kiterjedéssel van jelen.
 |
|
| Fotó: Takács Tamás | |
A monitoron egy másodperc látható folyamatában. Esetünkben az ágyéki csigolya melletti úgynevezett paravertebrális izomba történt a kellemetlen szúrás. Vizsgálati alanyomnak hosszú perceket kellett tréneren, különböző üléspozíciókban tekerni tűvel a hátában, ezalatt én felvételt készítettem, hogy később nyugodt körülmények között elemezhessem a látottakat. Egyeztetnem kellett, hogy a tekerési ciklus mely fázisában jön kontrakcióba az izom. A jobb oldali paravertebrális izomba szúrtunk, emiatt a jobb láb tekerését kellett figyelemmel követnem. Az eredményekből kiderült, hogy a fájdalom három fő helyének bejelölt terepeknél feltételezhetően mi okozza a fő problémát.
Izom kontrakció jelei:
Az ép beidegzésű izom összehúzódás alkalmával egységes, összehangolt jelek észlelhetőek.
• Nyugalomban, az ép izomban alacsony elektromos tevékenység regisztrálható.
• Gyenge izomtevékenységre jellemző izom-összehúzódáskor néhány motoros egység aktivitási mintája látható.
• Maximális izom összehúzódáskor már egymástól nem elkülöníthető elektromos jeleket láthatunk.
A vizsgálat eredménye az üléspozíció és az adott terep függvényében:
Normál üléspozíció:
Az ábrán egy tekerési ciklus látható, amelyben kékkel besatírozott terület mutatja, hogy a pedálfordulat 90°-180°-ig terjedő szakaszában lép kontrakcióba a hátizom. Tehát elmondható, hogy ahol a legintenzívebb a tolás, ott kezdi, és a tolási szakasz végén, húzási szakasz kezdetén fejezi be működését az ágyéki gerincet stabilizáló hátizom.
Hegymenetben:
Hegymenetben az EMG vizsgálatokra alapozva, a hátizom működése folyamatos, állandó kontrakcióban van. Az izmok összehúzódás utáni teljes ellazulása elmarad, ami a hátizmok nagyfokú igénybevételét eredményezi.
Üléspozíció:
Emelkedőknél a nyeregben érdemes előbbre ülni, közel hajolni a kormányhoz. Fontos, hogy a kormányon ne legyen nagy teher, nem kell rátámaszkodni és karral rángatni sem, mivel könnyen elemelkedik a bringa eleje, inkább a nyergen előbbre üléssel és megfelelő hajtástechnikával lehet komolyabb emelkedőre feljutni.
A mérésen ezt az üléspozíciót volt a legnehezebb kivitelezni, mivel ilyen mértékben nem tudtuk megemelni a kerékpárt, így az előrehajolás és kormányra egy ujjal támaszkodással próbáltuk modellezni a helyzetet. A hátizom a teljes tekerési ciklus alatt működött szünet nélkül.
Feltételezésem szerint a hegymenet alatti derékfájdalom fő oka: az izom elfáradása.
Izomfáradás
Izom összehúzódásakor az izmokat ellátó erek összepréselődnek, a szövet oxigén ellátása gyakorlatilag megszűnik, egyes izomrostok anaerob metabolizmusra térnek át. Ezért ha a hátizomzat ismétlődően akut maximális, vagy krónikus (állandó) submaximális izommunkát végez, kontrakciós ereje fokozatosan csökken, ami az izom elfáradásához vezet. A legtöbb esetben az elfáradásért és az izmokban érzett fájdalomért az izmokban felhalmozott anaerob metabolitok, a szövet oxigénhiánya felelős.
 |
|
| Fotó: Takács Tamás | |
A panaszok megszüntetésére olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek.
Rázós terep
A hegyikerékpározás végig egyenetlen terepen történik, ami azt jelenti, hogy köves, gyökeres, rázós ösvényeken, illetve utakon kell haladni. Természetesen vannak különbségek az egyenetlenség mértékében. Ha már olyan nagy mértékű a testet érő rázkódás, hogy ülve elviselhetetlen, a nyeregből kiállás segít a helyzeten.
 |
|
| Fotó: Takács Tamás | |
A rezgés okozta megterhelés függ annak frekvenciájától, amplitúdójától, erejétől, gyorsulásától és tartamától. A rezgés (vibráció) kellemetlen közérzetet okoz. A szervezetet érő rezgések az egész testen végig terjednek. Három szervrendszert érint a vibrációs ártalom: ér-, ideg-, csont- és ízületi rendszert. Kerékpáron elsősorban a kezeken lehet tapasztalni, hogy csökken szorító erejük, vagy érgörcs okozta elfehéredés, zsibbadtság érzés tapasztalható. Az egész testre terjedő vibráció főleg a gerincoszlopot károsítja. A rázkódás csökkentésére léteznek különböző technikák, például, első-hátsó teleszkópos csillapítás, guminyomás csökkentése, stb.
Sík terepen
A sík terepet jelölték harmadik legfájdalmasabb derékterhelő pozíciónak a kerékpárosok.
Sík terepen a kisebb légellenállásra törekedve egy erősen hajolt gerincű helyzetet érdemes felvenni. A legideálisabb, ha hajtás közben szinte mozdulatlan a felsőtest és csak a láb fel-le mozgása tapasztalható. Ilyenkor leghatékonyabb a tekerés, mert feleslegesen nem működnek izmok. A kormányra való támaszkodás leveszi a terhet a gerincről, így ott egy passzív előrehajlás történik.
Az EMG mérésen ebben a helyzetben a hátizom minimális, szinte elhanyagolható működést produkált. Feltételezem, hogy ebben a helyzetben egy hosszan tartó terhelésnél a passzív alkotóelemek okozzák a fájdalmat.
Passzív alkotóelemek:
Egy mozgás szegment: két szomszédos csigolya és az őket körülvevő képletek. Legfontosabb passzív elemek a porckorong, kisízületek, szalagok. Ezeknek mind van olyan része, ahol fájdalom receptor található és a hosszan tartó előredőlt helyzettől kialakuló inger hatására ingerületet szállítanak az agyba, ahol kialakul a fájdalom érzet.
A porckorong degenerációját idézi elő a hosszan tartó fizikai terhelés.
Ilyenkor a porckorong állományában biokémiai változások mennek végbe, az egész porckorong veszít rugalmasságából. A mozgás szegmentben a szalagok egy ideig kompenzálni tudják a rájuk ható disztrakciós (távolító) erőket, de ha már nem képesek az ellentartásra, megkezdődik a szalagok meglazulása, ami a szegmentumban túlmozgásokat indukál. Ez az alkotóelemek túlterhelését eredményezi, ami különböző mértékű krónikus fájdalmakat idézhet elő.
Összefoglalóan: a három terep alatt érzett fájdalmak kiindulópontja különböző.
A közös nevezőjük pedig az, hogy a kerékpáron elfoglalt üléspozíció, a gerinc nem fiziológiás tartása következtében megváltozik a test súlypontja és ez a gerincre ható erőviszonyok változásához vezet. Az egyoldalúan űzött kerékpársport által legyengülnek a hátizmok, így megszűnik a gerinc stabilizációja, ami különböző mértékű fájdalmakhoz vezethet. Ennek elkerülésére szolgál az a gyakorlatsor, melyet következő cikkünkben bemutatok és amelynek célja a gerincoszlop stabilitásának helyreállítása, izomfűző kialakítása.
Michelberger Szilvia - gyógytornász
Ha kérdésetek lenne a témával kapcsolatban, vagy szakmai segítségre lenne szükségetek, a következő e-mail címen érhettek el: michel.szilvi@gmail.com
Tavaly ilyenkor egy felmérés elkészítésében kértük olvasóink és más portálok bringázó olvasóinak segítségét, aminek eredményeit felhasználva, kombinálva elektromiográfiás laboratóriumi méréssel sikerült rávilágítani a tipikus,...
Tovább a teljes cikkhez »