Az első úti cél Berlin, ahol hatalmas ünneplés volt készülőben: a Bayern München gyakorlatilag már az utolsó előtti fordulóban bajnok lett, és csak mintegy 15 gólos vereség esetén vesztette volna el a bajnoki címet… Ugyanaz a játéknap a rontást hozta a Herthára, amely leverkuseni döntetlenjével biztos kiesővé vált.
Az előzmények dacára valóságos népünnepélyt kerekítettek a záró mérkőzésen az Olimpiai Stadionban, ahol teljes teltház (a pontosság kedvéért 75 420 néző) volt szemtanúja a Hertha élvonalbeli hattyúdalának. A hazai szervezők gálánsak voltak a vendégekkel, akiknek 15 ezer jegyet biztosítottak a bajnoki ünneplésre.
 |
|
| Bulizni tudni kell | |
A Bayern drukkerei megszállták Berlint, a Brandenburgi kapunál már kora reggel sörrel a kezükben fényképezték egymást, és ünnepelték csapatukat, amely most a hétvégén visszatér a fővárosba, a Werder Bremen elleni Német Kupa-döntőre. A finálék sora ezzel nem ér véget, hiszen jövő szombaton a Bajnokok Ligájában is a végső győzelemért szállnak harcba Madridan.
A Bőrnadrágosok szurkolói tehát a Hertha „jófejségének” köszönhetően tömegekben vették a ritka hangulatos Berlin felé az irányt, de a sajtósoknak is jó dolguk volt: a média számára fenntartott lelátórészhez igen bő választékkal ellátott büfé tartozott, német stadionról lévén szó természetesen sörcsappal. Ebédre egy korsóval már megittam az autentikus kolbász-sült krumpli kombó mellé, de egy langymeleg délutánon sohasem árt, ha van folytatás.
 |
|
| A boldog Bayern-szurkolók | |
Maga a játék elég egysíkú volt: a vendégek minden egyes megmozdulásán érződött, nagyon biztosak a dolgukban, a Hertha pedig beletörődött, ismét alárendelt szerepet játszik aktuális ellenfelével szemben. Arjen Robben kicsattant az erőtől, két gólja már csak hab volt a tortán. Némi csalódást csupán Philipp Lahm keltett számomra, rendre az ő oldalán futottak a Hertha támadásai – a bekk szerencséje, hogy a beadások általában pontatlanok voltak.
A végső sípszó után kezdetét vette a muri, Louis van Gaalt literes söröskorsókkal vették üldözőbe a Bayern aranylábúi. Némelyikük a sajtónak nyilatkozva sem bírt magával, Mark van Bommel előszeretettel öntötte nyakon – naná, hogy sörrel – a vele szembe jövőket, vagy éppen az óvatlan újságírókat (egy kicsit én is kaptam az „ajándékból”). A legkészségesebb Robben volt, aki úgy szorongatta a salátástálat, mint egy kisgyerek a kedvenc matchboxát.
A Hertha edzőjének, Friedhelm Funkelnek már nem volt ennyire jó hangulatú a sajtótájékoztatója, főként amikor a mikrofont a kezembe véve megkérdeztem tőle: azok után, hogy Dárdai Pál 13 évet lehúzott Berlinben, és ez lett volna az utolsó Bundesliga 1-es meccse, nem gondolja, hogy legalább tíz percet megérdemelt volna? A sajtóteremben megfagyott a levegő, majd Funkel némi gondolkodás után úgy válaszolt; ő csak a csapat érdekeit tartja szem előtt, és Dárdai nem lett volna a hasznukra. Meg egyébként is: a másodosztályban fog még ő játszani…
Funkel szavait nem tudtam tolmácsolni Dárdai Pálnak, hiszen bár korábban leegyeztettük, a mixed zone-ban találkozunk a meccs után, nem jelent meg, és sem a hívásomra, sem az sms-emre nem válaszolt. A Hertha sajtófőnöke hiába indult a megkeresésére, azzal a hírrel jött vissza, hogy Pali már elhagyta a stadiont. Már többször volt alkalmunk beszélni személyesen is Dárdaival, ennél korrektebb elbánásra, profibb magatartásra számítottam tőle. Legalább az sms-re válaszolhatott volna két szóval, de most már mindegy, ez van.
Rövid tivornyázás után vasárnap hajnalban ismét repülőre szálltam, London felé. Nem sokkal később lezárták a berlini repteret a hamufelhő miatt, szerencsére ez engem még nem érintett, így a tervezettnek megfelelően a helyszínen néztem meg az Arsenal-Fulham kis londoni rangadót. Amikor a belépőt lefoglaltam, még hittem az Ágyúsok bajnokavatásában, addigra azonban biztossá vált, tétje már csak annyi lesz, hogy az Arsenal vagy a Tottenham végez a harmadik helyen. Végül St. Totteringham napja (amikor a Spurs már matematikailag sem előzheti meg az Arsenalt) lett vasárnapból, hiszen az Ágyúsok meglehetősen könnyed, szórakoztató játékkal 4-0-ra verték a Gera Zoltán nélkül felálló Fulhamet.
A találkozó után a hazai játékosok gyerkőceikkel még tettek egy tiszteletkört, megköszönvén az egész éves kitartó szurkolást. Két haverommal lelkesen (és jóllakottan – a részemről nem maradhatott el a szokásos emirateses fish&chips) megtapsoltuk a srácokat, bár a szájízünk némileg keserű volt, az öt trófea nélküli év minden Ágyúst megviseli.
Most persze megint jön a fogadkozás, hogy majd jövőre, de ha nem lesz nagybevásárlás, és nem sikerül megtartani Fabregast és Arsavint, akkor az első négybe kerülés is veszélybe kerülhet. Valamennyi rivális (a Liverpool kivételével) jelentős erősítést ígér, hogy az Arsenal tartja-e a versenyt, az nagyban függ Arsene Wengertől is, akivel állítólag nemsokára 2013-ig hosszabbítanak. Hogy jó ötlet-e, arra talán már a nyáron megkapjuk a választ.
(Londoni tartózkodásom legmókásabb momentuma a brit Csillag születik ír táncosához kapcsolódik, aki a parlament előtt "tüntetett" - a maga sajátságos módján - a koalíciós huzavona miatt, ami a csütörtöki választások után alakult ki.)
A fentebb olvasható címre a katalán Sport munkatársa ragadtatta magát a Barcelona-Arsenal BL-negyeddöntő és Leo Messi pókerét követően. Hogy mennyire túlzott, azt mindenki döntse el maga, de hogy az a meccs nem egy volt a sok...
Tovább a teljes cikkhez »
Arsenal vs. Manchester United 1-3, vagy ahogy a Bajnokok Ligája elődöntője után beolvasó Evra fogalmazna: Fiúk vs. Férfiak 1-3. Ezúttal, mint akkor is, mélységesen igaza lenne, de egy londoni kiruccanás nem csak meccsből áll. Na...
Tovább a teljes cikkhez »
Hisztéria, futballturisták minden talpalatnyi helyen, elszabadult jegyárak, felejthetetlen élmény – ez volt nekem és sok tízezer, akarom mondani százezer embernek a 159. Clásico, amely iránt nincs fociszurkoló, aki közömbös...
Tovább a teljes cikkhez »
Róma egyik fele keservesen sírt, a másik hasát fogva hahotázott szerda késő este, nem sokkal éjfél előtt. Az AS Roma tizenegyesekkel alulmaradt az Arsenal elleni labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntő-párharcban, ám az aznapi...
Tovább a teljes cikkhez »
Az Arsenal játékosai kedden a Fenerbahce legjobbjaival néznek farkasszemet Isztambulban, a Sükrü Saracoglu Stadionban, a Bajnokok Ligája G csoportjában. Nem elég, hogy a londoniaknak rengeteg sérült pótlásával kell megbirkózniuk...
Tovább a teljes cikkhez »