A sok bukás előre látható volt, betereltek kétszáz főt a 3 méter széles kacskaringós utakra, soha nem látott mennyiségű néző és kísérő mellett, ezt fűszerezte a rendszeres eső is, minden adott volt a kéz és láb töréshez.
Sajnos soha nem fogjuk megtudni, mire lett volna képes az idén élete formáját mutató Wiggins és a hasonlóan szenzációsan és bátran versenyző Van den Broeck, de ugyancsak hiányérzetem marad a veterán Chris Horner kiesése miatt is.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Számomra a legfontosabb következtetés az, hogy hiába szupertehetség például Contador, mentálisan senki nem ér Lance Armstrong nyomába. Hét Tour győzelme alatt (és most hagyjuk is az örök vitát, hogy doppingolt e vagy sem) egyetlen egyszer esett el (az is egy néző miatt történt), végig kontroll alatt tartotta a versenyeket az elejétől a végéig. Ezt a fajta GT versenyzést szokás „Bruyneel taktikának” nevezni, amit soha senki még előttük nem csinált, kizárólag az összetettre koncentráltak, az egész csapat egyetlen ember alá volt rendelve. Ehhez azonban kellett egy olyan személy és csapat, aki képes hét éven át végig az első sorban tekerni, így kerülve el a veszélyes szituációkat.
Hogy mennyit számít a tapasztalat: idén végre megfelelő csapattal rendelkező, korábbi években rendszerint peches Evans elkerülte a baleseteket, ahogy a kétszeres Giro-győztes Ivan Basso és a Liquigas is remekül dolgozott. Ide tartozik még a Leopard, ami azért kevésbé meglepő, gyakorlatilag a tavalyi Saxo Bank csapatának versenyzői igazán rutinos GT menőnek számítanak (Sastréval már nyertek), ők hasonlítanak leginkább a Bruyneel által bevezetett stílusra.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Contador gyengélkedését és sorozatos bukásait lehet a balszerencse számlájára írni, én mégis több dolgot kiemelnék. A csapat magja vele volt a Girón, ami jelzi, hogy a Saxo „kispad nem túl hosszú. A Girót szerintem Contador sem heverte ki rendesen, nem beszélve a többiekről, szemmel láthatóan gyengécske a Saxo, nem tud annyit dolgozni érte, mint amennyit egy esélyesért kellene. Kritikus szituációkban már a Girón is rendszeresen egyedül maradt, a mostani fáradt brigád pedig nem képes versenyre kelni a friss, csak a Tourra koncentráló gárdákkal.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
A versenynek egyébként jót tehet Contador hátrányba kerülése, hiszen lépéskényszerbe került, neki kell támadnia, most nem várhat az időfutamra, ahogy azt az elmúlt években tehette Schleckkel szemben. Riis is nagy mágus, kíváncsian várom, milyen taktikával versenyzik majd a spanyol. Eddigi szakaszokon nem láttam azt a szuper friss és robbanékony Contadort, akit megszoktunk, de ez semmit nem jelent, az igazi hegyek csak most jönnek.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
A legjobban jelenleg Evans áll, aki jobb időfutam menő a Schleckeknél, végre csapata is van, talán az utolsó nagy esélye a Tour győzelemre. Schleckéknek minimum másfél-két percet hozniuk kell az ausztrálon az időfutamig, ami az elmúlt éveket nézve nem lehetetlen, de nem is egyszerű, Evans élete egyik legjobb formájában van.
 |
|
| Fotó: Reuter | |
Ha csak az elmúlt évet nézzük, Andynek oda lehetne adni a győzelmet, azonban a Tour sokkal nehezebb ennél, bármikor összejöhet egy bukás vagy láncleesés, ahogy tavaly is, Contadort ismerve nem fog habozni, hogy kihasználja más balszerencséjét.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
A sötét lovak kategóriáját nálam Basso vezeti, akinek kapóra jött a viszonylag hegymentes első 10 szakasz, sérülése után talán elég volt neki a formába lendüléshez. Basso már a tavalyi Girón is megmutatta, hogy jól tud időzíteni a harmadik hétre, ez most is kulcsmomentum lehet. Sajnos a többi sötét ló kiesett, vagy megsérült. Klöden hátsérülése nem tudni mennyire komoly, Leipheimer nincs már lőtávolban, Sanchez is jelentősebb hátrányba került.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
A holland Gesinktől tavalyi 6. helye után idén várja mindenki a nagy áttörést. Gesink technikailag nem egy virtuóz, veszített már el Párizs Nizzát lejtmenetben, de kiváló hegyi menő és az időfutamokon is meglepően sokat fejlődött idén, bár még nem tartozik a specialisták közé, néhány igazán komoly meglepetést azért okozott már idén.
Gesink mellett Peter Velits lehet nagy meglepetés, bár a HTC csapata Tony Martint favorizálja, nem hinném, hogy a drabális német képes lenne azt a testet több napon keresztül komolyabb hegyekre felcipelni. Egy-két napig igen, de nem tovább. Velits helyzete nem a legjobb, Vuelta-dobogósként vezetgetheti a hajrákat Cavendishnek, ez azonban előnyére is szolgált eddig, megúszta a bukásokat. Az első tízbe kerülésért még harcban van a Garmin duója, Vandevelde és Danielson. Vajon Vandevelde, Wiggins és Hesjedal után lesz egy 4. top10 csodája Vaughters-nek?
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Az összetetten kívül zajló csatákban eddig hegyek híján leginkább a zöld trikóért folytatott harc okozott izgalmakat, az új pontrendszer szerintem elérte a célját, sokkal izgalmasabb és nyíltabb lett a trikóért folytatott harc, amibe a belga „szupermen”, Gilbert is beszállt. Az idei szezon messze legjobb versenyzője akár haza is viheti a pontversenyért járó zöld trikót.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Cavendish behúzott kettőt, Farrar és Greipel egyet-egyet. Farrar győzelmében nagy szerepet játszott a szerencse is, ha Boasson Hagen nem löki ki Cavendisht az utolsó kanyarban, a brit simán leveri a nem igazán élete formáját mutató amerikait. A Garmin dominálása egyébként nem meglepő és mindenképpen megérdemelt, itt azonban megjegyezném, hogy Farrar győzelmekor és a csapat időfutamon az elmúlt évekhez képest végre melléjük ált a szerencse is a Touron. Hushovd hét napja sárgában, két szakaszgyőzelem, akár haza is mehetnének.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Végül a legkellemetlenebb Tour tartozék, a dopping. Kolobnev pozitív tesztje számomra igazán nagy meglepetés, az orosz túl jó versenyző ahhoz, hogy ilyesmivel bukjon meg, ezek azok a szerek, amik egyszerűen épp ésszel megmagyarázhatatlanok. Sajnos a média szokás szerint azonnal lecsapott az esetre, Kolobnev neve pedig örökre besározódott. Ami számomra leginkább gyanús az esetben, hogy a franciák legundorítóbb sportnapilapja megint hamarabb tudott az esetről, mint maguk az érintettek.
A laborban elvileg csak egy számot látnak, nincs név, ezzel is védve a sportolókat az esetleges laboratóriumi csalásoktól. Honnan tudták megint, hogy ki bukott meg és mivel, kitől tudták meg? Miért nem keresi senki a választ ezekre a nem is lényegtelen kérdésekre? Ha így kiszivároghat egy ilyen hír, könnyedén beszivároghat bármi más is a labor mintáiba.
A Tour de France-on tegnap pihenhettek a kerekesek, azonban hamarosan a Pireneusok emelkedői várják őket. A sorozatos bukások miatt a vártnál sokkal mozgalmasabban alakult az első hét, nézzük, hogy látják ezt a favoritok: Basso,...
Tovább a teljes cikkhez »
Nincs vége a rémálomnak, hátborzongató bukások tarkították a Tour de France kilencedik, Issoire és Saint-Flour közötti, 208km-es szakaszát a Francia-középhegységben, amelynek során új sárga trikóst avattak. Tömegbukásban volt...
Tovább a teljes cikkhez »
Egy héttel a rajt után és az első hosszabb emelkedőt is tartalmazó 8. szakaszt követően érdemes egy pillantást vetni a 98. Tour de France összetettjére......
Tovább a teljes cikkhez »
A 98. Tour de France leglaposabb napján – ami azért a célhoz közel elhelyezett gyorsasái hajrának köszönhetően unalmasnak semmiképpen sem várható – nézzük meg a körverseny történetének legnagyobb csúcsait, vagyis szemezgessünk a...
Tovább a teljes cikkhez »