Bemutatnád kicsit mi az a Master EB?
A mezőny változatos, nemzetközi, hozzám hasonlóan főleg olyanok, akik munka mellett nyomják. Graz közelében már régóta megrendezik ezt az eseményt, én már 2003-ban és 2006-ban is voltam itt, de az utóbbi két évben változtattak a pályán. 105 kilométer 3800 méter szinttel, tehát nehéz.
A korosztályok 30-tól indulnak ötévenként. Idén tulajdonképpen az elit világbajnokságot hozták ide és egyszerre versenyeztünk, minket 15 másodperc különbséggel rajtoltattak el.
Neked szép eredményeid vannak elitben is, korábban abszolút 4. voltál a Salzkammergut 200-on, bajnoki címek és még sorolhatnám. Idén kicsit kevesebb kilométerrel a lábadban, a master EB volt a fő versenycél idén?
Igazából három cél volt, a Salzkammergut 200, az MX magyar bajnokság és ez a verseny. A Salzkammeren az ismert időjárási körülmények miatt kiálltam, nem akartam sérülést kockáztatni. A bajnokságon sikerült dobogóra állni (bár ehhez kellett Parti Andris kiállása), és ez volt a harmadik.
Hogyan készültél?
Mostanság napi 8 óra munka mellett heti 15 órát tudok edzeni, ez nem ugyanaz, mint elitben. Mivel nem ismertem az új nyomvonalat, már csütörtökön kijöttünk, és bejártam a pályát. Volt két ismeretlen köves lejtő, ami nekem nem annyira megy, ezért megnéztem. Sok csapadék is esett az utóbbi napokban, ezért főleg a lefelékben sok saras rész volt.
Hogy ment a verseny?
Hamar összerázódtunk az elit mezőnnyel, egy 28 (!) százalékos meredekségű aszfalt emelkedő volt az elején. Nehezen lehetett követni, ki, melyik mezőnybe tartozik. Verseny közben nekem végig azt mondták, második vagyok a kategóriámban, de ez a master abszolútra vonatkozott, amit egyébként egy 45-50 közötti korosztályba tartozó versenyző nyert (én a 30-35-ben lettem első). Az emelkedők a korábbi esőzések ellenére nagyrészt tekerhetőek voltak, mivel főleg dózerutakon mentek. Lefelé már többet kellett menni sárban.
Nekem a legkellemetlenebb közjáték egy láncszakadás volt, ami miatt végeredményben 5-6 percet veszítettem. Először is próbáltam szabályos lenni, ezért nem fogadtam el szerszámot egy litván sráctól, inkább elrollereztem a közeli frissítőig. Ott viszont nem fogadhattam el segítséget, mert csak frissítő volt, azt mondták, menjek a lenti technikai zónáig. Na erre veszekednem kellett az UCI bíróval, milyen dolog, hogy a frissítőállomáson nincs hivatalosan szerszám, ezzel is elment két perc míg végül megoldottuk a dolgot. A 105 kilométerre 5 óra 40 percet mentem.
Még egyszer gratulálunk és jó pihenést!
Az elit maraton VB eredményei IDE KATTINTVA olvashatók.
***