Gilbert megállíthatatlan a szezon végén

Gyakorlatilag a verseny szokás szerint a táv utolsó negyedében, a 8 kilométer hosszú Madonna del Ghisallóval kezdődött, a nagy tempó és az akciók következtében erősen megrostálódott a mezőny. A címvédő Cunego csapata, a Lampre kissé eltaktikázta a mai napot, de ez a legesélyesebbnek tartott gárda sorsa: nekik kell a legtöbbet vállalni a korai szökevénycsoport üldözéséből. Cunego segítői végül az első komoly emelkedő tetejére elfogytak, egyedül Santanbrogio maradt előretolt helyőrségként.

Nagyon aktív volt a holland Johnny Hoogerland a Vacansoleil csapatából, aki benne volt a táv végén jó néhány kilométeren keresztül elöl haladó elmenésben, sőt, szökevénytársait is folyamatosan támadta. Hoogerland már a Vueltán is bizonyította teherbírását, ma is nagyon erős volt, a taktika - végig elöl lenni a végjátékban - ezúttal nem működött. Formájáról azonban mindent elárul, hogy fél tucat akciója sem tudta megrogyasztani, s végül a hatodik helyet szerezte meg.

A világbajnok Cadel Evans ezúttal csapattársáért, a bombaformában lévő Philippe Gilbertért dolgozott, az utolsó előtti nagyobb emelkedőn, a Civiglión ő rántotta meg igazán a tempót, amiből a hegycsúcsig az ellenfeleknek már nem volt kedvük és erejük átütő erejű akciót indítani. Miközben összeért a maroknyi elmenés és a tíz-húsz fős üldözőboly az esélyesekkel, többen is próbálkoztak nem túl veszélyes akciókkal, például az idén visszatérő Vinokurov vagy Basso is, de a döntés a legvégső mászásra, a San Fermóra maradt.

Gilbert sokat köszönhet csapattársainak, különösen Evans-nek, hiszen szinte a teljes végjátékban tartalékolhatott, és csak egyszer kellett megindulnia. Ezt a legjobbkor tette, miután a címvédő Cunego megindította "kötelező" akcióját, de a VB-hez hasonlóan ezúttal is hiányzott nyerő formája. Gilbert viszont mindent egy lapra téve válaszolt, és a spanyol Sanchezen kívül senki nem bírta a tempóját.

A Gilbert-Sanchez kettős alig több mint tíz másodperc előnnyel ért fel a San Fermo tetejére, de a célig tartó néhány kilométeres technikás lejtmenetben az üldözők nem tudtak közeledni, a remekül hajrázó belga pedig a Paris-Tours-hoz hasonlóan ezúttal is kapcsolta a nagy áttételt és izomból nyerte a sprintet. Egy hektikus szezon után fantasztikusan finiselt így Gilbert - kilenc napon belül négy győzelem(!) - és egyúttal a belga Lotto csapat, akik Evans világbajnoki címét is beleértve taroltak az ősszel.