Sajnos nem nagyon tudtunk külön készülni a maraton OB-ra, a sok XC verseny miatt nem edzettünk hosszabbakat az utóbbi hetekben, ezért a harmadik hellyel teljesen elégedett vagyok. Az első dobogókői mászásig négyen haladtunk elől Szilárd, Marci, egy cseh srác és én. A hegy aljában azonban Szilárd ellépett és innentől csak távolodott tőlünk. A lejtmenetben óvatosan mentem ezért kicsit lemaradtam Marciról, nem akartam, hogy egy defekten ússzon el minden. A következő emelkedőn utolértem ugyan Marcit, de éreztem, hogy ez a tempó sok lesz nekem, így visszavettem és lemaradtam róla. Később ez jó döntésnek bizonyult, mivel még így is teljesen elkészültem a verseny végére. Szerencsére a futam folyamán semmilyen külső tényező nem hátráltatott, a bringa hibátlanul működött, a középtávosok is nagyon rendesek voltak gyorsan lehúzódtak, amikor meghallották, hogy jövök. – mondta a bronzérmet szerző Szatmáry András.
„Remekül éreztem magam az idei Duna maratonon, bár a pihentségem nem volt éppen kielégítő. A bemelegítésnél még elég elveszettnek éreztem magam, de azért sikerült magam felrázni és a rajtra már topon voltam. Az első emelkedőn igyekeztem tartalékolni az energiámmal, de azért úgy, hogy ne szakadjak le az élmezőnyről. Mielőtt Paprétnél a terepre kanyarodtunk, Szatmáry Andris az élre állt és láttam, hogy a tempóját nem sokan tudták átvenni. Igyekeztem követni az előttem kialakuló élbolyt és sorba értem utol az Andrisról leszakadó versenyzőket. Az első frissítő állomásra néhány másodperc hátránnyal érkeztem az élbolyhoz képest egy kisebb csoportban. A csoportban volt Grósz Béla, aki közel lakik hozzám mégis hónapok óta nem találkoztunk. Miközben megbeszéltük kivel mi történt az elmúlt hónapokban elfogytak körülöttünk a versenyzők. Így ketten maradtunk egészen a „Fagyos Katonáig”. Itt Bélával valami történt és egyedül maradtam. Nem nagyon örültem neki, mert innen még nagyon sok volt a célig. Miután egyedül maradtam, megpróbáltam felérni az élen tekerő hármasra, de ez sajnos nem sikerült. Sokáig tartottam a másfél két perces hátrányt, de ennél közelebb már nem kerültem az előttem haladókhoz. Az utolsó húsz kilométeren már csak arra koncentráltam, hogy egy jó tempóval megtartsam a negyedik helyet. A célba érkezés után együtt örültünk Szatmáry Andris első maraton Bajnoki dobogós helyének.”- összegzett Bogár Gábor
„A maraton nem tartozik a kedvenc versenyszámaim közé, ennek ellenére élveztem a versenyt, az elsőtől az utolsó kilométerig. Egy nagyon jó edzésként tekintettem a futamra, de természetesen mindent beleadtam a verseny folyamán. A héten edzettünk néhányszor a pályán és rettentő sáros volt. Kellemes meglepetésként ért, hogy teljesen jól tekerhetővé száradt a pálya. Tetszett a nyomvonal, de néhol derékig érő gaz volt, amiben nem volt kellemes tekerni, hogy valami negatívumot is említsek. A versenyen egy ideig Búr Zsolttal haladtam, majd a láncom beszorult a váz és a hajtómű közé, több percet veszítve ezzel. Innentől kezdve végig egyedül haladtam és sajnos ezután nem tudtam felérni Zsoltira, így meg kellett elégednem a 6. helyezéssel. Végig jól éreztem magam, kezdem visszanyerni a betegségem előtti formámat." - Csielka Márk
Az elmúlt hétvégén a magyar olimpiai krossz válogatott kanadai, a triálos Hegedűs László franciaországi világkupán állt rajthoz. A maratoni és a Four Cross szakágak hegyikerekesei számára itthon magyar bajnokságot szerveztek....
Tovább a teljes cikkhez »