Benkó Barbi: 100% a török XCO-versenyen!

Érdekesen indult ez a török túra. Szövetségi szervezésben jöttünk a válogatottal az olimpiai pontgyűjtés reményében (Dósa Eszter, Buruczki Szilárd, Parti Andris és Apu mint kísérő), de elég sok bizonytalanság adódott és végül csak kedden tudtam meg biztosra, hogy menni kell…

Engedélyt kaptam a csapattól nagy nehezen, hogy kihagyjam a Bundesliga finálét, suliban meg majd rájönnek, hogy nem megyek… Őszintén szólva nem sok kedvem volt jönni, kicsit kezdek besokallni a sok utazástól meg versenytől és eléggé fáradtnak is éreztem magam, de tudom, hogy minden pontra szükség van. Az utazás picit hosszúra nyúlt, mivel a pesti gép is késett, és Isztambulban is 4 órát vártunk az átszállásra, de végül megérkeztünk Izmirbe. A gépünk legalább jól nézett ki, mivel a Türkish Airlines szponzora az FC Barcelonának, így az egyik járatunk egyedi Barca- festést kapott, nagyon pimp volt!:) A legnagyobb sokk a „hotelünk” volt. A belvárosi dzsungel közepén a kupleráj negyedben, mellettünk night club és kupleráj, a berendezést és a színvonalat nem részletezném…

Engem a hangoskodás meg a zene nem zavart, de egyedül nem szívesen hagytam el az épületet. Másnap úgy döntöttünk, hogy elmegyünk innen, a hely mindenkinek nagyon sok volt, kocsit béreltünk és eljöttünk Manisaba a verseny hivatalos hotelébe, ami nagyon full. Egyébként az összes versenyző itt lakott kb.

Szombaton pályajárás a Török Bajnok segítségével, azt hiszem nélküle nem nagyon találtuk volna meg a nyomvonalat. A UCI bíró nagy balhét is csinált, mire gyorsan összeszedték a törökök magukat és úgy csináltak mintha nemzetközi versenyt készülnének rendezni másnap. Vasárnap sem ment minden flottul, késett a rajt természetesen, de ezen itt már nem is lepődtünk meg.

Mindennek ellenére remekül sikerült a verseny magyar szempontból, Andris és én nyertünk, Eszter és Szilárd 2. Azt hiszem, ezt nem lehet fokozni!:) Nekem elég rosszul ment a verseny, nagyon fáradtnak éreztem magam és elég rosszul is mozogtam, de szerencsére ez nem akadályozott meg, hogy nyerjek! A pálya egy parkban volt kijelölve, egész jó volt, lendületes, sok fel-le, bár én nem annyira találtam a ritmusát.

Jövő héten még csatlakozik hozzánk az Euro One is és még egy török versenyre megyünk, bár most erről sok a bizonytalanság, lehet, hogy elmarad, lehet, hogy nem, fura, ami itt zajlik… Egy biztos, köszönöm szépen a segítséget Apunak, itt most tényleg nem volt egyszerű a dolgod!