Azt, hogy Mencsov az utolsó 5 kilométert körülbelül 4 perc alatt fogja megtenni, szintén komoly matematikai műveletekre kényszerített minket, mivel sem Valentino Rossit, de még a jelenleg munkanélküli Talmácsit sem láthattuk sehol. Szerencsére aztán Gyenyisznek nem is sikerült meghajlítania a teret, de így is megnyerte a szakaszt.
Előre is elnézést kérek tanultabb és rutinosabb kollégáinktól, de ezekről a dolgokról mindenképpen szeretnénk mindent megtudni, mivel az interneten sajnos csak hiányos információkhoz sikerült hozzájutnunk.
Komolyra fordítva a szót, a csapatok nagy részének láthatóan komoly problémát okozott a megfelelő technika kiválasztása, rengeteg kombinációt láthattunk, a nagy átlag maradt a megszokott országúti gépnél, kisebb átalakításokkal. „Könyöklőt” Di Luca és Lövquist kivételével mindenki feltetetett, a kerekeknél általában magas karbonfelniseket választottak, kivéve Mencsovot, aki alacsony profilú karbon kerékkel hasított. Időfutam gépet egyedül Sastre használt, ő viszont országúti kormányt szereltetett rá.(Neki úgy látszik, jó a fék az időfutam gépén)
 |
|
| Fotó: Reute | |
Di Luca már rögtön az elején hátrányba került Mencsovval szemben, de az első hegy után állandósulni látszott a 45 másodperc körüli hátránya. A végére nem tudta tartani a lépést az orosszal, így elveszítette a rózsaszínű trikót. Nagyot ment még Leipheimer, ami nem volt nagy meglepetés, ellentétben Garzellivel, aki hegyi trikósként szinte megtáltosodott az időfutamra, remek idővel sikerült elcsípnie a 3. helyet.
Sastre hozta a tőle megszokottat, Basso elmaradt egy kicsit a várakozásoktól, és helyet cserélt a rangsorban csapattársával, a szintén kiválóan teljesítő Pellizottival. A Liquigasnál érdekes helyzet alakult ki a Giro alatt, igazából nem tudni ki a főnök, Basso egyértelműen jobb a hegyeken, Pellizotti viszont az időfutamon. Köztük a különbség egy perc összetettben, most éppen Pellizotti javára, de mindketten jelentősebb, két és három perces hátrányban vannak Mencsovval szemben. A két liquigasossal meggyűlhet még a baja az orosznak, hiszen mindkettőnek kockáztatnia kell a következő három hegyi szakaszon, ha nyerni akarnak.
 |
|
| Fotó: Reuters | |
Az Asztana brutálisan erős, Brajkovic és Armstrong elegendő segítséget fog tudni nyújtani Leipheimernek Chris Horner kiesése után is, a többi csak rajta múlik.
Sastre is még versenyben van, ő a zavarosban kell, hogy halásszon, és ebben ő nagymester.
Di Luca a trikót igen, de a versenyt még közel sem veszítette el, a favoritok közül messze ő a leggyorsabb, így az időjóváírásokkal is fel tud még zárkózni, ráadásul a hegyeken is kirobbanó formát mutat. Mencsovnak a legjobban rá kell figyelnie, mert ha az olasz egyszer száz méter előnyt szerez valahol, azt igen nehéz lesz behozni.
Nagyon nagy kérdés, hogy az eddig szinte láthatatlan Rabobank mennyire lesz képes segíteni az orosz fiút. Tan Dam és Ardila Cano lehet a két segítő a hegyeken. A holland csapat soha nem állt kutyaütőkből, eddig dolgozniuk sem kellett túl sokat, képesek lehetnek megvédeni Mencsovot. Egy biztos, mától mindenkinek kockáztatnia kell, aki nyerni akar, Leipheimer és Di Luca lehet kicsit óvatosabb, a listán Pellizottitól kezdve viszont nincs mire várnia senkinek, az idő innentől az orosznak dolgozik.