A Gepida Mátra Maraton pályabejárása

Szerző: shLétrehozva: 2009. augusztus 25. 12:30
A Gepida Mátra Maraton a T-Mobile TOP Maraton sorozat utolsó állomása. A versenyközpont, ahogyan 2008-ban, idén is a Sástói Oxygén Adrenalin Parkban lesz. A távok tekintetében csak a hosszú távon van kis változás, ami fontosabb, hogy mindhárom távon lesz egy új frissítőállomás, még Mátraháza előtt. A 92 kilométeres hosszútávon, az 59 kilométeres középtávon és a 29 kilométeres rövidtávon kívül egy 10 kilométeres T-Mobile természetjáró túra is várja az érdeklődőket. Ezúttal a középtáv pályájáról következik bővebb beszámoló.



A maratonnal kapcsolatban elsőként érdemes megjegyezni, hogy nagyon jól sikerült elkülöníteni a távokat felkészültség szempontjából, a hétvégi bringástól kezdve a virtingli maratonistákig bárki megtalálja, amit keres. A rajtoltatás egymáshoz elcsúsztatva történik, hogy a verseny során a lehető legkevésbé zavarják egymást a különböző szinten kerékpározó résztvevők. Hosszú táv rajt: 9:30 óra; Rövid-: 9:45 óra; Közép-: 10:00 óra; Tehát figyelem, a rövid táv a középső rajt, nem sorrendben történik az indulás!

Vanik Zoltán
  Fotó: Vanik Zoltán

A rövid táv gyakorlatilag fele-aszfalt, fele terep, könnyedén abszolválható bárki számára (akár esős körülmények között is), aki bringázott már párszor a hegyekben.
Adatok: 28 km; 620 méter szintkülönbség; 12 km aszfalt; 16 km terep

A közép táv már tartalmazza a kemény kékestetői mászást a sípályán, kerékpárkezelés szempontjából azonban nem állítja komoly próbatétel elé a résztvevőket (persze ez általában a választott sebességtől függ).
Adatok: 59 km; 1315 méter szintkülönbség;  15 km aszfalt;  44 km terep

Nem így a hosszútáv, aki izgalmas terepekre vágyik, ide kell benevezni! Galyatető környékén annyi élvezetes, egynyomsávos trailen tekerhetünk, hogy aki nem a dobogóért küzd, érdemes könnyedre vennie a verseny első felét, hogy pihenten érkezzen a maraton legtávolabbi felére, és teljesen kiélvezhesse a legérdekesebb részeket. Kis változás a pályában, hogy Mátraszenlászló után nem a sárga, hanem a kék jelzésen megyünk tovább Galyatető felé, vagyis kihagyjuk a sífutópályák rövid, izmos emelkedőit, ehelyett egy egyenletesebb ritmusú ösvényen megyünk majd fel.
Adatok: 92 km;  2140 méter szintkülönbség; 17 km aszfalt;  75 km terep

Vanik Zoltán
  Fotó: Vanik Zoltán

Zergével a középtávon:

Kezdjük az elején, azaz a lassúrajttal, az Adrenalin Parkból. A lankás aszfaltos emelkedő jó bemelegítés a sípálya előtt, itt mindenki elfoglalhatja méltó helyét a mezőnyben. Mátraháza után felkanyarodunk Kékes-tető felé az aszfaltúton (rövid, közép, hosszú tehát külön), két kanyar után balra be a Veronika rétre, s irány Kékes. A 3100 méter utunk alatt 300 métert emelkedünk, ami elég jól szétrázza a sort.

Innen egy kis aszfaltos rész (1km), s kezdődik a véget nem érő lejtmenetünk. 2-3%-os lejtésű 9km-en keresztül ez a szakasz, azaz haladunk, ha tekerünk, de sok itt a szikla, a kő… Így nem lehet tekerni, de akkor nem tudok gurulni, s talán szembeszelem is van? Háát igen, az tuti, hogy nem lesz vesekövünk, az összteleszkópos bringával rendelkezők előnyben… Érdemes a kulacsokat nem full feltölteni, továbbá: ballonos külső, jól karbantartott teló, könnyen oldható SPD, kényelmes puha markolat, s persze az átlagos belsőnkön túl egy-két folt is kerüljön a zsebünkbe. Én szeretem ezt a részt, lehet haladni, ha jó a ritmus, s persze van erő is.

Joó Róbert
  Fotó: Joó Róbert

A széles dózerútról balra visszakanyarodunk az Adrenalin Park felé, a családtagok és érdeklődök örömére újra áthaladunk a rajt-cél területen és frissítőt is vihetünk magunkkal, vagy feltölthetjük a kulacsot, ha még megvan… Feltétlenül próbáljuk ki verseny előtt, hogy a kulacstartó megfelelően tart-e, ha könnyedén kisiklik belőle a kulacs, érdemesebb felszerelni egy szorosabbat. A köves talaj okozta rázkódástól könnyedén kipotyogó flaskák látványa az út szélén elég gyakori a Mátra Maratonon. Az első frissítőállomáson mindenképpen érdemes felvenni szilárd táplálékot is, az aszfalton nemsokára remek alkalom nyílik elfogyasztani.

Vanik Zoltán
  Fotó: Vanik Zoltán

Az Adrenalin Parkból a főúton átvágva jobbra fordulunk, és egy élvezetes ösvény, majd egy rövid, meredek mászás után kiérünk a Görgőbikki aszfaltútra, ahol balra megyünk. A kiépített út 4 km lejtőzés, lehet enni-inni. A Nagy Halmaj rétnél, (ahol amúgy a rövidtáv leválik jobbra, bár ők Kékesre sem tekertek fel) folytatjuk a terepezést. Nemsokára elérünk az új részhez, ami eleinte széles keréknyomos lejtőzésnek tűnhet, de egyre technikásabb és keskenyebb úton Lajosházára robbanunk be, ahol ismét egy kis Frissítő vár ránk (28km).

Joó Róbert
  Fotó: Joó Róbert

A régi vasút nyomvonalán a Szén Patak völgybe tekerhetünk át ezernyi kövön, szerencsénkre elég haladósan, hisz nem túl meredek a mászás. Itt a Téli Mátrán megszokott patakátkelés következne, de ehelyett jobbra feltekerünk vissza az utunkra, amiről lekanyarodtunk. Ez az 5,1 km-es szakasz igencsak megtörte a ritmusunkat, hisz eddig a középtávnak a Kékesi mászáson kívül nem volt nehéz dolga. Mászásunk ismét visszacsatlakozik a régi pályába, bár csak néhány kilométer erejéig, s egy izzasztó mászás és keréknyomos sík rész után majdnem a híres mészégetőkhöz érünk ki. No, itt balról már látjuk is a 3. frissítőállomást (37,6 km). Itt feltankoljuk magunkat, elbúcsúzunk a hosszútávosoktól, akik balra elkanyarodnak.

Mi átmegyünk egy völgyön egészen a Rudolf Tanya elágazásig, ahol balról visszacsatlakoznak a hosszútávosok, de immár 30km plusszal a lábukban. Aszfaltos száguldásunk helyett idén sréhen jobbra lekanyarodunk terepen, levágva a korábbi aszfaltos hajtűt, majd az aszfaltot újra elérve ismét egy jobbost nyomunk, s egy gyönyörű ligetes, fás részen keresztül tekergünk lefelé a szintúttal. Ez a rész is ismerős lehet, s elég jól járható és előzhető szakasz. 48 kilométernél járunk, de az előző 10 kilométer nagyon haladós VOLT.

Joó Róbert
  Fotó: Joó Róbert

Innen a tavalyi hullámvasút vár ránk az Adrenalin Parkig, annyi különbséggel, hogy a Vörösmarty turistaházzal egy magasságban a szervezők egy új frissítőállomással kedveskedtek. Jobbra felkanyarodva átvágunk az erdőn a Mátra nyeregig, s innen jön a szaggatottabb rész.  Kicsit vaddisznós, de hamar elérjük a fahidas, változatos, sziklás terepen kígyózó ösvényt, ami felvisz Mátraházára.

Jobbra lekanyarodva ereszd el a hajam típusú, gyors, sodrós lejtőkön száguldhatunk, amíg fölkanyarodunk a cél felé vezető Görgőbikki aszfaltútra. (Vigyázzunk, mert ha a mezőny hátsó felében tekerünk, ezerrel száguldanak majd el mellettünk a legjobb hosszútávosok, természetesen ugyanez igaz a hosszútávosokra, ne várják el, hogy automatikusan mindenki leugrik majd előttük az útról, itt mindenki fáradt már…) Az aszfaltról ismét az Adrenalin Park felé vesszük az irányt, jobbra, és nemsokára meghalljuk a szpíkert, aki már várja beérkezésünk. A nagy ívű sodrós jobbkanyart követően.

Vanik Zoltán
  Fotó: Vanik Zoltán

További információkkal, GPS és egyéb adatokkal, gumiválasztási és egyéb tanácsokkal folyamatosan jelentkezünk a verseny napjáig!