A férfi kajak párosoknál is aranyreményeink vannak, hiszen a
2006-os szegedi vb-n és a tavalyi pontevedrai Eb-n is győzni tudott a Kammerer
Zoltán, Kucsera Gábor duónk.
Az első futamban a riválisok közül a németek, az idei Európa-bajnok dánok és
világbajnoki címvédő franciák jutottak egyből a döntőbe. A mieink nem rajtoltak
túl jól, így az első ötszázon jórészt a lengyelek mögött a mezőnnyel utaztak.
Aztán a táv második felében átvették a vezetést és végül fél hajó előnnyel
futamgyőztesként jutottak ők is a döntőbe.
„Tipikus első pályás produkció volt, uraltuk a mezőnyt, de az erősségünk most még nem jött ki – nyilatkozta az MR1 Kossuth Rádiónak Kammerer Zoltán. - Nem azt domborítottuk, amit szoktunk. Az elején vonalban voltunk, aztán mentünk a mezőnnyel. Gyorsultunk, lassultunk, aztán futottunk egy finist és nyertünk.”
„Nem ez szokott lenni a taktika, nem léptünk el, de legalább ismerkedtünk az ellenfelekkel – folytatta a Kamera becenévre hallgató háromszoros olimpiai bajnok klasszis. - Odatesszük magunkat a döntőre, ami a csövön kifér. Kedden ötszázon vár ránk komoly erőpróba. Négyesélyes a dolog, ott ennél keményebb lesz a küzdelem.”
„A rajt jól sikerült, jól elkaptuk, nem volt itt semmiféle probléma – jelentette ki az extravagáns hajviseletéről ismert Kucsera Gábor. - Annyira azért nem esett jól ez az előfutam, de van még bennünk rengeteg tartalék. Szélvihar meg esőzés lehetőleg ne legyen, a mostani időjárással a fináléban is kiegyeznénk!”
A kenu ketteseknél Kolonics György július 15-i halála után Kozmann György mellé egy fiatal versenyző, Kiss Tamás térdelt a hajóba. Velük szemben így nem is lehetett különösebb elvárásunk. Azt azért reméltük, hogy a döntőbe sikerül bejutniuk.
Egyből ez nem jött össze, mert a mieink végül negyedik helyen értek célba, de a középdöntőben még kiharcolhatják a finálét, ha az első háromban végeznek. Hozzájuk hasonlóan K-1 1000 m-en Benkő Zoltánra is vár még egy középdöntős csata.
„Ez a versenyszituáció tőlünk egyelőre távol áll, össze kell még szoknunk – jegyezte meg Kozmann György. - A vízzel és a klímával egyelőre ismerkedünk. A legalapvetőbb különbség az otthoni viszonyokhoz képest, hogy itt eléggé puha a víz. A középdöntő alkalmas lesz arra, hogy tovább csiszolódjunk.”
„Se nem jó, se nem rossz, de kezdetnek azért megfelelő – fogalmazott szűkszavúan Kiss Tamás. – Jön a középdöntő, minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy mi is ott lehessünk a fináléban!”
A napot a férfi kajak négyesek zárták. Ahogyan a lányok és a kenu-kettesek, úgy
ők sem indultak még ebben az összeállításban világversenyen. Mint ismert, a
válogatót a Sík Márton, Bozsik Gábor, Beé István, Boros Gergely összeállítású
négyes nyerte, ám a kvótáink alacsony száma miatt utóbbi helyére a kétszeres
olimpiai bajnok Vereckei Ákost kellett beültetni a hajóba. Így aztán az ő
teljesítményüket is érdeklődéssel vártuk.
Mindjárt az első futamban összemérhették tudásukat a világbajnoki címvédő
németekével. Nem is mentek rosszul: a táv negyedétől mindössze centikkel
haladtak mögöttük. 750-nél a mieink álltak az élen. Bár ekkor a germánok
robbantottak, végül így is alig egy tizedmásodperccel maradtak le a rivális
mögött. Ők is döntősök.
„Egy dolog nem stimmelt, az utolsó kétszáz métert kiengedtük a kezünkből – mondta el Vereckei Ákos. - Ez az amit nem szabadott volna, meg kellett volna fogni. Ki kell ugornunk a bokorból! Ha a hajrát korrigálni tudjuk, a végső győzelemre is esélyünk lehet!”
„Fárasztó volt, hiszen három hét után ez volt az első pályám – árulta el Beé István. - Volt itt minden, napsütés, szembeszél. Nagyon együtt voltunk. Szokni kell még egymást, de az eddigi jelek biztatóak. Nem jelenthetem ki, hogy ez a négyes éremesélyes, nagyon erős hajók vannak a mezőnyben.”