A kitüntetett hadvezér fájdalmas éve

Szerző: shLétrehozva: 2008. december 9. 16:12
Fájdalmas őszt tudhat maga mögött a férfi kosárlabda-válogatott. Annak ellenére, hogy roppant erős ellenfelei voltak a selejtezőcsoportban, kudarcként könyvelhetjük el, hogy a Mészáros Lajos vezette együttes nem jutott ki a jövő évi Európa-bajnokságra. Így érzi a hadvezér, vagyis a csapatkapitány, Németh István is, aki a SportHirado.hu-nak elmondta, hatalmas elismerést jelent neki, hogy ő lett az év kosárlabdázója, mégis kellemetlen élményekkel zárja az esztendőt.


- Először is engedje meg, hogy gratuláljak, hiszen a szakmai bizottság döntése értelmében ön lett az év férfi kosarasa. Tőlem hallja elsőként?

 

- Igen, most hallom először – felelte az AEK Athén edzéséről hazafelé tartó játékos. – Hatalmas elismerés, hiszen ezt a díjat a szakmától kapja az ember.

 

- Hogy gondol vissza erre az évre, inkább a pozitív emlékek vannak többségben, vagy a negatívumok?

 

- Meg kell, hogy mondjam, életem legrosszabb élménye volt ez a nyár a válogatottal. Persze ennek elsődleges oka az eredménytelenség, az, hogy nem sikerült elérnünk a kitűzött célt, vagyis kijutni az Eb-re.

 

- Pedig voltak bíztató jelek, például az olaszok legyőzése Szolnokon csak nem volt véletlen.

 

- Inkább az olaszok voltak gyengék, és nem mi annyira jók, igaz kint is meg tudtuk őket szorítani, de győzni már nem sikerült. De a többi meccsre is igaz a kevésbé jó játék. Például a finnek olyan kellemetlen stílusban játszottak, hogy képtelenek voltunk alkalmazkodni hozzájuk, teljesen szétestünk, felőröltek minket. Na meg persze ott voltak a külső tényezők, amelyek szintén nem elhanyagolhatóak: a sok sérülés meg a válogatottságot lemondó játékosok hiánya.

- A csehekkel, az ukránokkal és az észtekkel kerültek egy pótselejtező csoportba, ahonnan az első kettő harcolja ki a divízióban maradást. Mik az esélyeink?

 

- Az ukránok és a csehek ugyanabban a cipőben járnak, mint mi. Rengeteg sérülés és lemondás nehezítette a dolgukat, míg az észteknél éppen generációváltás folyik. Van egy észt csapattársam, aki elmesélte, hogy több rutinosabb játékosuk lemondta a válogatottságot, akik már biztosan nem térnek vissza és a helyükre fiatalokat építenek majd be. De a lényeg, hogy van esélyünk, és arra mindenképpen jónak tartom a csapatot, hogy kiharcolja a bennmaradást.

 

- Jó is, hogy említette a csapatát. Idén váltott klubot, a Vojvodinától az AEK Athénhoz igazolt. Beilleszkedett már a görög fővárosban?

 

- Igen, köszönöm, remekül érzem magam. Igaz, a családom ittléte rengeteget segít, a kislányom épp itt is van mellettem. Bár most sok zavargás meg gyújtogatás van a városban, de ebből szerencsére nem sokat látunk, mert nem közvetlenül a belvárosban lakunk. Ettől függetlenül viszont jó itt nekünk.

 

- Az élboly mögött vannak csapatával a görög bajnokságban, van esélyük elérni a nemzetközi porondot?

 

- Ahhoz legalább a hatodik helyet el kéne csípnünk, ami nem is lehetetlen. Úgy érzem, most mi vagyunk a bajnokság meglepetéscsapata, hiszen a cél a bennmaradás elsősorban, ehhez képest a négy vereségünk nem is olyan rossz. Már csak azért sem, mert anyagilag nem áll valami fényesen az egyesület, hiszen aki pénzelt minket, idén a PAOK elnöke lett, és így egy teljesen új büdzsét kellett kialakítani. Egyébként volt egy olyan meccsünk is, amely óvás alatt van, így még előbbre is léphetünk. Hasonló volt a szituáció, mint otthon a Körmend-Szolnok mérkőzésen a dudaszó pillanatában eldobott labda kapcsán.

 

- Ezek szerint figyeli az itthoni történéseket. Hallott a különböző problémákról, a bíró-ügyről például?

 

- Hallottam persze, és felháborítónak tartom az egészet. Nagyon sok mindennek kéne változnia a sportágon belül, hogy rend legyen.