- Öt danos hivatásos karate tanár, 1983-tól foglakozik ezzel a harcművészeti ággal, 1985 és 1992 között magyar válogatott, többszörös magyar bajnok, a karate Goju-ryu stílusirányzat hazai vezetője. A neve előtt pedig az áll: Shihan. Ez mit jelent?
- Ez egy japán szó, ami „mester”-t jelent, de minden harcművészeti ágban ezt másként mondják.
- Mester, tanár. Mert ugye ön tanít is a Sport Templomban?
- Így van. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a mai napig vannak olyanok, akik huszonhárom éve - ekkor kezdtem oktatni – mellettem vannak. Csak zárójelben, jelenleg több a női tanítványom, mint a férfi. A Sport Templom alapvetően egy remek dolog, igaz, a legelején a saját magunk számára hoztuk létre, nem gazdasági megfontolásból indultunk. Nem akartunk koszos, büdös helyen edzeni. Szerintem jó lett, minden nap jól érzem itt magam, bízom benne, azok is így vannak ezzel, akik ide járnak. Úgy hét-nyolcszázan lehetünk, ami az állandó vendégeket illeti. Ajánlom mindenkinek. A laikusnak viszont talán az lehet a legfurcsább, hogy vannak vak tanítványaim is.
- Nocsak?
- Csodák nincsenek, de bizonyos szituációkban, az ember önmagához képest mindig léphet egyet előre. Minden tőled függ. Tudjuk, minden harc már a kezdés előtt eldől. Ott fenn, a fejben. A karate kemény munka, eközben pedig napról-napra fejleszti a személyiséget. És nem arra gondolok, hogy lekiabálom a diák fejét. A személyiségfejlesztés nem a megalázásról szól!
- Hogyan kezdődött ez a szerelem a karatéval?
- Azért kezdtem el ezt az egészet, mert a barátaim is jártak, ráadásul annak idején nagy divat volt karatéra járni. Nem azért mentem le, hogy akkor én most kontrollálni fogom a testem, meg jól megnevelem magam. Az elején ugye van, aki tud és van, aki nem. A mester és a tanítványa. Tetszett. Szépen lassan belejöttem. Később három évig éltem Izraelben, mint uchi-deshi (bentlakásos növendék), majd nyolc hónap alatt válogatott lettem.
- Akkor nem szólok be, mert a végén még megver…
- Na, ez egy tévhit. A karate nem a verekedésről szól. Sokkal inkább egy előidézett stresszhelyzet megoldásáról. Problémamegoldásról. Emellett persze komfortérzetet biztosít. Kár, hogy sokan azt hiszik, azért járnak ide az emberek, hogy aztán mindenkit elverjenek. Nem erről van szó. Persze nagy a nyomás az embereken, a család, vagy ki tudja, miért, a karate arra is jó, hogy ezeket a rossz dolgokat feloldják magukban. Levezessék a felgyülemlett feszültséget. Tegyük hozzá, ha a karatét sportnak tekintjük, nem is lehet igazán kihasználni, amire kitalálták. Mert nem az a cél, hogy sok embert megnyomorítsunk.
- Komolynak hat, amiket mond. A Sport Templomban akkor nemcsak karatézunk, hanem sokat tanulunk is.
- Pontosan, de a Sport Templom még ennél is többet ad. Nálunk negyven százalék a harcművészetekről szól – vannak itt például nindzsák és thai bokszosok, aikidokák, kenjutsu „harcosok” és még sok más harci művészeti ág -, a többi sport, fitnesz, testedzés és tánc. Azt nagyon szeretem, a salsa a kedvencem. A Sport Templomban minden egy helyen van, csak egy kicsit másképp…
Bővebb információ: www.sporttemplom.hu
„Ez nem a megalázásról szól!”
Szerző: shLétrehozva: 2010. január 15. 10:49
Van úgy, hogy rád támadnak és nyakon vágnak, és sajnos van úgy is, hogy rád támadnak és nyakon vágnak. A két eset között azonban óriási a különbség. Valami ilyesmire világított rá Miskolczi Attila, a budapesti Sport Templom sokoldalú és szimpatikus igazgatója. Még mielőtt valaki teljesen bolondnak tartana szeretném elmondani, hogy nem vagyok az, sőt, a tapasztalt harcművész számtalan olyan dologgal engedett utamra, amitől egy kicsit még bölcsebbnek érzem most magam.
FRISS SPORTHÍREK A FACEBOOKON IS
AJÁNLOTT OLDALAK