- Két nap telt el a címmeccs óta. Hogy vagy?
- Köszönöm, megvagyok. Igazából csak lelkileg érzem magam rosszul. De úgy nagyon.
- Láttad azóta a mérkőzést?
- Dehogy láttam, és azt hiszem, soha nem is fogom megnézni.
- Mintha egy picit mérges lennél? Mi történt pontosan szombat este?
- Őszintén szólva teljesen elfogyott az erőm. Bosszant a dolog, mert igyekeztem mindent megtenni azért, hogy átlendüljek a holtponton, ám ez nem sikerült. Ahelyett, hogy feljöttem volna, még nagyobb mélységekbe zuhantam. Azt hiszem, a ring közepéig nem tudtam volna elmenni, annyira kimerültem.
- Minden magyar szurkoló megrémült, amikor percekig ültél a sarokban, majd a hordágy is előkerült...
- Persze, mert mint mondtam, jottányi erőm sem maradt.
- Igen, de még nyakmerevítőt is kaptál. Azt hittük...
- Nem, nem is értem, mit akartak azzal. Semmi baja nem volt a nyakamnak, aztán épphogy lekerült rólam a kesztyű alatti szorítókötés, érkezett az a merevítő. Azt kell mondjam, csaknem megfulladtam, annyira rámszorították. Fejben teljesen tiszta voltam, oda is szóltam valakinek, hogy „Héj, vegyétek már le, mert megfulladok!”
- Szerencsére nem így történt. Akkor most hogyan tovább?
- Hosszú pihenő következik. Ez azt jelenti, hogy idén már biztosan nem bokszolok. Valamikor majd leülök az Universummal és megbeszéljük, merre induljunk tovább. Addig semmi konkrétumot nem tudok mondani.
- Most őszintén, tegyük fel, hogy tízszer bunyózhatnál Stieglitzcel. Mennyit nyerne ebből Balzsay Károly és mennyit az ellenfél?
- Jó kérdés. Ha az első hat menetet veszem alapul, akkor azt mondom, én több, mint ötször diadalmaskodhatnék. Ám mivel valóban egy jó ökölvívóról van szó, Stieglitz szerintem egyszer-kétszer elkapna.
- Felvetődött, hogy esetleg visszavonulj?
- Azt üzenem mindenkinek, hogy egy vereség nem a világ. Ha rajtam múlik, folytatom az ökölvívást, tehát számomra nincs terítéken ez a téma. Egyszerűen ki kell elemeznünk a hibákat, majd továbblépni.
- Értem, ez jó hír. Arról is hallani, hogy a pihenés alatt legalább lesz idő egy plasztikai műtétre...
- Igen, valóban felvetődött, pontosabban az Universum javasolta a beavatkozást. A félreértések elkerülése végett nem Botox-kezelésre megyek, ez inkább a szemem közti-fölötti mély seb miatt lenne esedékes. Még az áprilisi meccsen elszenvedett sérülésem nyílt szét, amikor összefejeltünk. Ezzel kellene valamit kezdeni. Mondjuk a balesetin szépen megcsinálták, még az is előfordulhat, hogy a seb elmúltával nem is lesz szükség erre.
- A ring mellett a feleséged elhűlt arccal nézte végig, amint erőtlenül zuhansz vissza a kisszékre. Otthon mennyire beszélgettetek erről?
- Tudta, hogy nagy a baj, valószínűleg ezért viselkedett úgy. Igazából nem erőltetjük a dolgot, nem nagyon kerül szóba a szombat.
- És a kislányod mit szólt?
- Mivel két éves, hála Istennek nem volt ott a Syma-csarnokban. Otthon aludt, még nem fog fel ebből az egészből semmit.
- Beszéltél azóta valakivel?
- Madár végig velem volt, segített, ahol lehetett. A családom, a szüleim is mellettem álltak. Sok-sok biztató sms-t is kaptam, abszolút mindenki pozitívan áll hozzám. Ez ad nekem erőt az újrakezdésre és ezért is mondtam azt, hogy nem fordult meg a fejemben a visszavonulás.