A legfontosabb, hogy a verseny előtt legalább 15 percet melegítsünk, így ellenőrizhetjük legkönnyebben a bringát még az utolsó pillanatban. Amire érdemes odafigyelni, azok elsősorban a kerekek.
Általában kocsival érkezünk a helyszínre, s a kerekek berakása a vázba ill. villába bár nagyon egyszerű, mégis bosszantóan el lehet rontani… A kerekeket úgy érdemes kivenni, ha kistányér, kónuszra (legkisebb fog) váltjuk a láncot, egyrészt azért, hogy utazás során ne piszkoljon, másrészről a váltók ne feszüljenek.
Ha viszont tetőtartón van a gép, akkor én minden esetben nagytányérra pakolom, s hátul közép pozícióba váltom a rendszert, nehogy laza legyen a lánc.
Ha hidraulikus tárcsafékünk van, akkor a kerekek kivétele után különösen ügyelnünk kell arra, hogy ne húzzuk be még véletlenül sem a fékkart, hiszen akkor elállítódik a fékpofa helyzete. (Ha mégis behúzta valaki a kocsiból, akkor ki kell venni a fékpofákat, egy csavarhúzó segítségével a munkahengereket vissza kell nyomni, majd a fékpofákat vissza kell tenni, majd a kereket betenni a helyére.) Nos, ha átvészelte a fékrendszerünk az utazást, vagy annyira felkészültek voltunk, hogy betettünk egy 1,8mm vastag hézagolót a féktárcsa helyére, akkor már csak a gyorszárat kell meghúzni. Erre egy aranyszabály van, a kerekeket betesszük a vázba/ villába, s csak akkor húzzuk meg a gyorszárat, ha a kerekek a földön vannak, s a bringa teljes súlyával a kerekeken fekszik fel.
Amit én verseny előtti éjszaka szoktam elvégezni, a bringa full takarítása és kisuvickolása, valamint a lánc kenése. A láncot spéci motorex (ezt nem lehet kimondani, mert reklám) láncolajjal bekenem, s csak reggel törlöm le egy vacak zoknival. Ha a versenyen hosszú távot megyek, akkor minden esetben viszek magammal egy 30ml kis flakont, mellyel jelen esetben Nagymezőn, majd Szarvaskőn adok egy kis kenést a láncnak. Ha középtávon megyek, akkor elegendő verseny előtt ismét átkenni a láncot, ha esőre áll.
Felmerülő problémák, például defekt:
A technikai problémák alapvető kivédéséhez elegendő magunkkal vinni pár öntapadó foltot, s egy imbuszkulcs készletet. Ezzel megijesztjük a bringánkat, s nem fog cserben hagyni.
Legfontosabb, s leggyakrabban előforduló technikai probléma a defekt. Ezt 2 dologgal védhetjük ki. Egyrészt fújjuk megfelelő keménységűre a gumikat 2-3 bar közé, másrészt válasszunk olyan külsőt, mely nem a katalógus legkönnyebb modellje.
A defekt kivédésére a másik mód, ha nem mindenen át rohanunk, hanem ott előzünk, ahol van rá módunk, helyünk. Ezzel nem vesztünk sok időt, viszont biztosabban érkezünk a célba. Nem érdemes bunkónak lenni az erdőben a másik versenytárssal, hiszen lehet, hogy akit felfelé vagy lefelé megelőzünk, hamarosan visszaelőz, s, ha abban a stílusban teszi, ahogy mi tettük, könnyen pórul járhatunk. (Sajnos nekem elég jó a memóriám, s aki verseny közben feltesz, hamar visszakapja, már csak azért is, hogy tudja hol a helye. Ezt az autós vezetési stílusomra nem viszem át, de a sportban fontos a pozíció és az egészséges egyensúly fenntartása.)
 |
|
| Persze a hosszú köves lejtőn is akadhatnak kellemetlenségek, például egy defekt | Fotó: Takács Tamás |
Apró defektjavítás gyorsító taktikák:
• a szelephez forgatom a feliratot a külsőgumin, így a szelep keresése verseny közben nem okoz időkiesést.
• a pumpa vagy patron használatával tisztában vagyok
• olyan helyen állok félre, ahol senkit nem zavarok, s nem kell a versenytársakkal törődnöm
• ha pumpám van, tudom mennyit kell belefújni a gumiba ahhoz, hogy 2,5 bar legyen benne (ezt otthon 1x kell megmérni)
• a belső, amit használok új, s egyszer kipróbáltam már, hogy tuti nem lyukas
• a belső preszta szelepes, s szájjal fújom addig, míg valami hurka alakja nem lesz, így a behelyezés sokkal gyorsabban megy, s nem csípem be a külső és a felni közé
• minden esetben használok szelepanyát, hiszen egy esetleges defekt közben, ha befordul a szelep a felni belsejébe elég durva kárt tud okozni
• szerelni csak csupasz kézzel, míg bringázni csak kesztyűben szoktam, tehát a bringához nem nyúlok koszos kézzel, mert partneremnek tekintem, s rábízom az életem.