- Az Erste Tour Tihany mezőnye előtt indul egy Vuelta Kupa Tihany verseny. Miért szervezi a Vuelta Sportiroda ezt a versenyt?
- Az Erste Bank és az országúti kerékpáros szövetség (MKSzSz) közös kezdeményezése az amatőr versenysorozat, amelybe a Tour de Tihany is bekerült. Úgy gondoljuk, hogy a Vuelta Sportiroda feladata – a mellett, hogy kiszolgáljuk a támogatók, szponzorok, és a média igényeit – elsősorban az, hogy az eseményeinken induló sportolóknak járjunk a kedvében. Legyenek azok heti egy, két vagy akár több alkalommal edzők, idősek vagy fiatalok. A tihanyi kör egy ideális versenypálya, komoly kihívás mindenki számára – különösen a mostani meredek befutóval -, ezért szeretnénk a versenyzés lehetőségét megteremteni minden kerékpáros számára.
- Miért hozták az Erste Tour szervezői a 40 %-os szabályt (az MKSZSZ ranglistáján az első 40% nem indulhat az Erste Tour versenyein)? Amiben egyébként pl. egy bringás futár (Lengyel Gábor) is benne van, vagy akár a többieket is meg lehet vizsgálni, ők – talán a kontinentális csapatok tagjait kivéve - munka mellett, hobbiból kerékpároznak. Ami eleve megmutatja ennek a szabálynak megkérdőjelezhetőségét.
- A 40 %-os szabályt nem a versenyek szervezői hozták. Ez a főtámogató Erste Bank és a sorozat eseményeit összefogó MKSZSZ közös elhatározása és kérése volt - amihez mi igyekszünk alkalmazkodni. Ők egy hangsúlyosan amatőröknek szóló sorozatot álmodtak meg – és ezt a megoldást találták a legalkalmasabbnak. Ez a szabály valóban felvet néhány problémát. Az ebben a témában, különböző fórumokon született kritikák egy részét mi is jogosnak érezzük. Éppen ez az egyik oka annak, hogy az adott útvonalon a „profik” vagyis a korábbi években eredményesen versenyző hazai bringások számára is megteremtjük a versenyzés lehetőségét.
- Szerinted lehet ma Magyarországon profi országútis, és amatőr országútis versenyzőről beszélni?
- Ez egy nagyon nehéz kérdés. És nem csak itthon, a világon mindenhol, minden sportágban hetekig lehetne azon vitatkozni, hogy az adott környezetben az adott versenyrendszerben ki és mi számít amatőrnek és profinak. Sokan, sokféleképpen próbálják ezt szabályozni, és mindegyiket meg lehet kérdőjelezni. A magyar sporttörvény például (munkavállalóként) jövedelemszerzéshez köti a hivatásos sportolói státuszt – ezt hazánkban tudomásom szerint senkire nem lehet „ráhúzni”. A nemzetközi kerékpársportban a profi lényegében azonos a Pro Tour csapatokban versenyzőkkel, szélesebb értelmezésben a kontinentális és a Pro Continental csapatok tagjaira is ezt használjuk. De persze, a nagymamám számára az is profi kerékpáros, aki megáll a kerítése előtt, és fejvédő van rajta – ha még biciklis nadrág is, akkor meg pláne! A hazai mountain bike sportban éppen ezért, ebben az évben bevezettük az I. és a II. osztályt - ott mindenki maga dönti el, hogy hova nevez; de természetesen ott is kaptunk kemény kritikákat. Nincs igazán jó megoldás.
- Te miben látod az országúti sport fejlődésének lehetőségét? Amatőr kerékpárosok táborát kell növelni valahogy, vagy a profik kinevelésére kell törekedni?
- Sok jó verseny kell. Ez a kulcs szerintem. Bringások mindig voltak, és mindig lesznek, mert ez egy vonzó és klassz sportág. A sok verseny egy idő után sok embert vonz, és remélhetőleg tovább szaporodnak az „amatőr” klubok. A profi versenysport (bármelyik értelmezést is vesszük) bizony nagyon sokba kerül – ez pénzkérdés. De alapok, tömegbázis nélkül nincs is nagyon értelme. Mert a profi sportnak éppen az a lényege, hogy a kiemelkedő teljesítményért rajonganak az sportkedvelők, és tömegek kíváncsiak rá. Mi egyszerre igyekszünk foglalkozni az amatőrökkel és azokkal is, akik a profik táborába igyekeznek. Egy ilyen eseményre kerül sor június 13-án, vasárnap, Tihanyban a Balaton Bike Feszt befejező napján.