Nyilatkozatok a Tour őrült szakaszáról

Thomas Voeckler
2004-et írtunk mikor Thomas Voeckler hírnevet szerzett magának azzal, hogy 10 napig vezette a Tour de France-t. A Francia azóta rengeteg dolgot elért – többek között két szakaszgyőzelmet, két bajnoki címet – de a sárga mez viselése által okozott izgalom nem mentség a karizmatikus versenyző számára, aki a harmadik azok közt, akik birtokolhatják az áhított díjat a 2011-es Tour-on.

„Verseny közben – egész nap – az utak szélén emberek kiabáltak nekem:  ’Allez Thomas! Maillot jaune!’
Azon goldolkoztam: Igen nagyszerű lenne, de nehéz lenne elérni. De mikor láttam, hogy hét perces előnyöm van, azt mondtam magamnak: Talán.
Az utolsó 60 kilóméteren megkérdeztem a csapatfőnökömet, mit kellene csinálnunk? Próbáljak nyerni, vagy csak hajtsak a mezért – de mi a garancia? Azt válaszolta: Hajts az összesítettre!"
Szóval hajtottam, hajtottam és hajtottam, és  nagyon boldog voltam az utolsó kilóméteren, mikor eltéptem a célszalagot, és tudatosult bennem, hogy megkaptam a sárga trikót.
Mikor összesítettben csupán 2 perc van közted és egy olyan bringás közt, mint Cadel Evans, realistának kell lenned. Nem álmodozom, harcolni fogok, és kiadok magamból mindent, amit tudok. Tudom, lehetetlen hogy én vezessem a versenyt 10 napon át, mint 2004-ben, de egy dolog biztos – holnap rajtam lesz a mez, mivel pihenőnap lesz.”

 

Luis Leon Sanchez - Hihetetlenül magabiztos voltam…
Egy évvel ezelőtt Luis Leon Sanchezt legyőzte Sandy Casar Saint-Jean-de-Maurienne-ben, ma azonban a páros szövetségesként tért vissza egy szökevény csoportban, hogy kitartásukkal megőrizzék az előnyüket a főmezőnnyel szemben egészen a célig, Saint-Flour-ig, egy újabb szakaszt teljesítve. A spanyol diadalmaskodott, megelőzve a 2010-es Tour két francia szakasz győztesét…
”Ami Flecha-val és Hoogerland-dal történt nagy szégyen, mert ez a legrosszabb, ami csak előfordulhatott. Amikor az eset történt, lassítottunk, hogy lássuk estek-e, ezt követően vártuk őket, hátha vissza tudnának csatlakozni hozzánk. De hamar rájöttünk, hogy esélyük sincs. A szakaszgyőzelem volt a tét, ezért Voeckler, Casar és én úgy döntöttünk tovább tekerünk."

Luis León Sánchez

"Az igazat megvallva, a befutó a tavalyi év visszavágója volt Casar-ral, de Saint-Jean-de-Maurienne teljesen más volt, mivel nem ismertem túl jól a cél előtti pályarészt. Ezzel szemben mára betanultam a szakaszt és tudtam, hogy egy hegyet követően kanyarral érünk célba. Mindent összevetve, hihetetlenül magabiztos voltam – nagyon keménynek éreztem.
Nem tudtuk, mi történt a bolyban (a 102 km-nél történt baleset során). Az időkülönbség gyorsan növekedett, majdnem elérte a nyolc percet, úgy gondoltuk a Garmin feladja a vezetést, áthárítva a verseny felelősségét a többi csapatra. Valójába csak akkor értesültünk a balesetről, miután megérkeztünk Saint-Flour-ba."

 

Robert Gesink- A kanyar utáni teljes katasztrófa
A szakasz kezdetén a fiatal holland nehéznak találta a mezőny tempóját, de végül sikeresen túlélte a bukásokkal tarkított napot.

"Igen rosszul éreztem magam a rajtnál, de a szakasz előrehaladtával kezdtem rendbejönni. Nagy köszönet jár a csapatomnak, akik egész nap mellettem voltak és motiváltak. Luis remekül hajtott, megnyerte a szakaszt, így erre a napra emlékezni fogunk. Nagyon nehéz napokon vagyunk túl, de dolgozunk a problémák megoldásán és napról napra javulunk.

Amikor láttam a bukást megkönnyebültem, hogy szerencsére ebbe nem kerültem ismét bele. A kanyar után teljes volt a káosz, a versenyzők össze-vissza hevertek az úton és az út mellett, többükön látszott, hogy súlyosan megsérültek, a bokrok teljesen összekarcolták őket, szörnyű bukás volt. Pár nappal korábban én is belekeveredtem egy esésbe, sajnos ez is a bringázás része"