Egy MTB maratonon – mivel versenyzünk – minél több súlyt takarítunk meg, annál jobb. Az is fontos, hol van a súly, tehát hova helyezzük a szükséges cuccokat, ráadásul arra is figyelni kell, hogy minél hamarabb hozzáférhessünk bármihez. Első versenyeink során jegyezzük meg, mit csináltunk jól vagy rosszul, próbáljunk tanulni a hibáinkból, kérjük ki tapasztaltabb társaink véleményét – persze ez nem csak a pakolásra igaz.
Az alábbiakban abból indulunk ki, hogy meg tudod oldani az apróbb technikai problémákat, de ha nem, akkor is érdemes magaddal vinni például belsőt, mert a hátsó régiókban úgyis lesz valaki, aki megáll segíteni kicserélni a gumit defekt esetén. Sokkal tisztább a helyzet ilyenkor, ha a saját belsődet teszitek be…
Nézzük egy maratonista fegyvertárát:
Szerszámok:
- kellékek defektjavításhoz: 1 pótgumi, 2 leszedő, pár folt, tubeless gumi esetén tubeless folt (bár tubeless defekt esetén legtöbbször érdemes belsőt betenni, kicsavarva a tubeless szelepet), ragasztó, pumpa, esetleg patron, defektjavító hab, ízlés szerint
- multiszerszámkészlet, amelyben megtalálhatóak a kerékpárunk fő beállításaihoz szükséges szerszámok, pl: imbuszkulcsok 6-os (esetleg 8-as) méretig, torx kulcs, ha van ilyen csavar a bringán, küllőkulcs, csillagcsavarhúzó, normál csavarhúzó, láncbontó
- a tereptől és időjárástól függően tartalék alkatrészek (például: fékbetét, patentszem a lánchoz, tubeless keréknél tartalék szelep, stb.)
- sáros terepen tartalék kenőanyag
 |
|
| Fotó: Vanik Zoltán | |
Ruházat:
A Bükkben az időjárás képes durva szélsőségeket produkálni, erre nem árt gondolni, például az a kesztyű, amely induláskor pont elég, fent a hegyen, tíz fokkal alacsonyabb hőmérsékletnél a jeges menetszélben nem biztos, hogy kellemes. Belátásunk szerint egy könnyű esőkabátot is pakolhatunk, ami kis helyen elfér. Ha tudjuk, hogy intenzív versenytempóban tekerünk majd, picit hűvösebb idő esetén is bevállalhatjuk a kicsit fázósabb öltözéket, megspékelve melegítőkrémmel, úgysem lesz idő fázni. Egyébként használjuk bevált bringás cuccainkat. Saras, esős versenyeken érdemes befújni a ruhát, sőt akár a bringát is vízlepergető szerrel.
Mibe pakoljunk:
Sarkalatos kérdés, hogy vigyünk-e camelbak hátizsákot, vagy oldjuk meg anélkül? Tény, hogy minél kevesebb cuccot cipelünk, annál szabadabb érzés lehet a bringázás. Ha nincs sok cuccunk, (rövid vagy közép távon biztosan nem kell nagy motyó) jobban járunk, ha megpróbálunk elférni a zsebekben, nyeregtáskában.
A szerszámok és pótgumi elhelyezésére remek alternatíva egy stabilan(!) rögzíthető nyeregtáska (pótguminak), a legfontosabb cuccokat pedig érdemes egy tépőzáras szíjjal a kormányszár felső részére rögzíteni. Nem utolsó szempont, hogy ebben az elrendezésben pillanatok alatt férhetünk hozzá ezekhez a dolgokhoz, mindig ahhoz, ami éppen kell. Gyors defektjavításhoz mindenképpen érdemes vinni defektjavító habot, bár ezután a belsőt kukázhatjuk, de szúrásos defekt esetén gyors és jó megoldás. (Maraton közben semmit ne dobjunk el az erdőben, a lyukas belsőt és a csokipapírt is vigyük magunkkal legalább a legközelebbi frissítőpontig, ahol a személyzet gondoskodik majd róla.) A defektjavító habot és a pumpát szintén érdemes tépőzáras szíjjal a nyeregcsőhöz, vagy a vázhoz rögzíteni.
 |
|
| Fotó: Vanik Zoltán | |
Étel-ital:
Figyeltétek-e, hogy eddig nem pakoltunk semmit a zsebeinkbe? Nem is, mert szükség lesz helyre az élelemnek. Az étkezéssel kapcsolatban el kell döntenünk, rábízzuk-e magunkat a „gyári” frissítésre, vagyis az itatópontokra, vagy felkészülünk biztonsági tartalékkal. Ha három-négy energiaszeletet és egy banánt elviszünk a zsebekben, nagy baj már biztosan nem lehet, még ha nem kapunk semmit útközben, akkor sem, de megnyugtatásul: az utóbbi verzió szinte kizárt. Az energiaszeleteket érdemes előre megbontani kicsit, hogy verseny közben ne kelljen megállni vagy elengedett kormánnyal haladni, amíg ezzel vacakolunk.
Zsebeinket ne pakoljuk túl, mert technikás terepen „zötykölődve” könnyen elhagyhatunk valamit. Javasoljuk a két kulacsos folyadék-ellátást és ha az itatópontokon könnyen, kis időveszteséggel tudunk felvenni frissítőt, akkor ne a saját kulacsból fogyasszunk, hanem tartalékoljunk. Mi legyen a kulacsban? Szeressük, de természetesen ne legyen alkohol, vagy szénsavas, szóval szomjoltó folyadék legyen. Versenyen érdemes izotóniás italt fogyasztani – egyszer-egyszer ki lehet bírni a műanyag ízt, de legyen kipróbálva az ital, mert bizonyos por alapú italok könnyen felfordíthatják az ember gyomrát.
A folyadékpótlásnál (és a szilárd tápláléknál is) egy maratonon fokozottan figyeljünk a fokozatosságra, legalább 10 percenként igyunk egy-két kortyot. Ha van lehetőségünk arra, hogy valaki felad nekünk frissítőt az utolsó itatóponton, egy hosszú maraton vége felé életet tudnak menteni bizonyos szénsavas tartalmú italok (kóla!!! - persze ki kell rázni a szénsavat). Hogy hol?
Hosszú: Bélapátfalvai tónál
Közép: Olasz Kapu
Rövid: na ne vicceljünk...
A célban pedig már bármi lecsúszhat!
