Fiatal versenyző vagy még, hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy váltanod kell?
Október végén, sok vívódás után kerestem meg Valter Tibit, hogy fogadnának-e a csapatukban. Nagyon muszáj volt valamerre lépnem, mert kilátástalannak tűnt, hogy hogyan folytathatnám akár csak az eddigi szinten is a versenyzést, nemhogy még előbbre is léphessek.
A vívódást a személyes kötődéseim okozták korábbi csapatomhoz, a Giant Gyömrőhöz, főleg Palotai Gabriellához, aki első edzőm volt, és nagyon sokat köszönhetek neki, valamint Kecskés Zsoltihoz, aki a csapattársi kapcsolaton is túl, minden segítséget megadott nekem. Sajnos komolyabb támogatók híján azonban ott már nem lett volna jövőm. A múlt szezonban három világkupa futamon is részt vettem, s a nemzetközi mezőnyben érzékeltem igazán, hogy milyen hátrány a felszerelésem hiányos volta.
A versenyzési lehetőségen kívül milyen technikai háttér szükséges, hogy tartsd a lépést a legjobbakkal?
Szinte kuriózumnak számított például a V-fékes bringám, amikor már mindenki tárcsafékkel nyomul, csodálkozva bámulták meg, hogy még ilyen is van! Mondanom sem kell, mit jelent a különbség a lefeléken… Az előbbre lépés ezen a téren is a teljes gépem cseréjét tette szükségessé, mert az amúgy fantasztikus és gyönyörű Yasec vázamon még nincs tárcsafék-konzol. Szerencsére a CUBE Csömörnél szívesen fogadtak, minden gondomra igyekeznek megoldást találni.
Mit remélsz még a csapatváltástól?
Már eddigi tapasztalataim alapján is nagyon örülök, hogy átigazoltam: profi menedzselést kapok, a sportéletem minden területére kiterjedő gondoskodást. Komolyan veszik céljaimat, és hozzásegítenek megvalósulásukhoz. Tavaly még kívülről érzékeltem, hogy mit jelent egy versenyen a csapattagok összetartása, most már én is közéjük tartozom, és élvezhetem ennek minden előnyét. Eddig mindent magunknak kellett intézni, szervezni, mindenben magunknak kellett „kikaparni a gesztenyét”, most már fellégezhetek, és szüleimnek a válláról is levették ezt a gondot.
Mit tudsz arról, milyen munka folyik a csömörieknél?
Már az előbb is említettem a profi menedzselést, ezen túl két edző is gondoskodik a magas szintű munkáról, mert Valter Tibi mellett még Bogár Gabi (aki már a CSC rezidens trainere is) irányítja az edzéseinket. Heti rendszerességgel egy sportmasszőr is segíti a hatékonyabb felkészülésünket. A szakmailag is megalapozott edzésvezetést kiegészíti a számomra rendkívül fontos gyakorlati segítség is, amit az együttedzés tesz lehetővé. Nagyon rászorulok technikai és egyéb tanácsaikra is, bizakodással tölt el, hogy most már meg is kapom ezeket. Új lendületet kaptam tőlük! A legnagyobb és legpozitívabb változás nekem, hogy most már nem magányosan edzek, hanem együtt a csapattal, és ez nagy húzóerő számomra.
Mennyire ismered a leendő csapattársaid?
Többségüket már korábban is ismertem (igaz csak távolabbról), hiszen kilenc éve járok rendszeresen a hazai versenyekre, Csielka Márkkal és Bucsányi Brunóval pedig – igaz eddig csak ellenfélként – már közvetlenebb is a kapcsolatom. Bogár Gabi és Tibi eddig ikon volt számomra, jó volt személyesen és közelebbről is megismerkedni velük. Juhász Zsoltira is példaképként tekintettem eddig is. Kemecsei Zsoltival már voltunk korábban is csapattársak a KS Kistarcsánál. Nem tudok mindenkit felsorolni, de nagyon örülök, hogy olyan embereket ismerhetek meg, mint ők.
Milyen célokat tűztél ki a következő szezonra?
Legfontosabb célom Szingapúr, az első Ifjúsági Olimpia. Kis Danival (aki szerencsére fel tudott épülni az augusztusi súlyos balesetéből, és a hírek szerint már nagyon jó erőben szintén készül a megmérettetésre) és Fenyvesi Petivel versengünk a kijutásért. Május 31-ig dől el egy világkupa futamon, illetve két másik külföldi versenyen és az addigi hazai kupafutamokon elért helyezések alapján, hogy ki utazhat. Most minden figyelmemet erre az időszakra koncentrálom.
Természetesen ezen túl szeretnék részt venni mindenben, amit időben össze lehet egyeztetni, és nem akadályozzák ezt a legfontosabb célomat. Remélem sem egészségileg, sem technikailag nem lesz olyan peches a szezonom, mint tavaly, és enyém lehet a magyar bajnoki cím, és talán újra sikerül megszereznem a Magyar Kupát is. Ezek persze a vágyaim, de azért dolgozok, hogy meg is valósulhassanak.
Hogyan osztja be az idejét a mindennapokban ma egy utánpótlás korú versenyző?
Hát ez a legnehezebb! Egy elég erős gimnáziumba járok, van olyan nap, amikor nyolc óránk is van, a többieken pedig hét. Próbálok nyelvvizsgára is felkészülni, ezért külön angolra is járok. Sokat tanulok, mégis sajnos most félévben sokat rontottam. Év végére ki kellene javítanom a jegyeimet is!
Kedden és csütörtökön Csömörre megyek át kondi edzésekre, ha épp nincs senki, akivel autóval átmehetnék, akkor ilyenkor HÉV-vel ½ 9 – 9-re érek haza, és akkor kezdek el tanulni. Szerdán vonattal Pestre utazok, mert a Bringavilágban van spinning edzésünk. Innen is elég későn érek haza. Hétfő és péntek a pihenőnapunk, ide helyeztük a különóráimat, szombat-vasárnap pedig mindig kimegyünk a csapattal egy-egy hosszabb edzésre, országútra, vagy terepre. Eddig szerencsénk volt az időjárással, bár az utolsó két alkalommál már nagyon összefagytam… Alig várom az olaszországi edzőtábort, hogy egy kicsit magasabb hőmérsékleten tekerhessek!
Nagyon kevés (ahogy haladunk a szezon felé, egyre kevesebb!) idő jut barátokra, bulizásra, pedig nagy szükségem van rá, hogy kiereszthessem a gőzt… Hobbim a rajzolás, főleg a graffiti stílus, bár sokan a montit is „csak” hobbinak tekintik!
Többet megtudhat Pintér Tomiról nemrég beindult weboldaláról, IDE KATTINTVA.