Régebben azt hallottam, hogy a Giro egy nyugodt verseny, de a mai napig egy pillanatra sem volt az. Ez nehezebb, mint a Tour de France! És a hegyek amelyek ránk várnak, szintén nehezebbek a Tour hegyeinél.
A mai volt az első igazán csendes napunk, csak arra kellett figyelnem, hogy ne keveredjek bukásba, és ez elég volt a rózsaszínű trikó megtartásához. A csapatunk válláról a vezetés szempontjából levették a terhet a sprinterek csapatai, és ahogy lenni szokott, a szakasz végén volt némi feszültség.
A holnapi nap kemény lesz a 260 kilométeres távval, de szerintem a csapatom ellenőrzése alatt tartja majd az eseményeket. Nem mondom, hogy meg akarom nyerni a szakaszt, de tudom, hogy 230 kilométer fölött már teljesen más egy szakasz, inkább hasonlít egy klasszikusra. Nem ismerem pontosan a pályát. Azt hiszem olyan lesz, mint a Tirreno-Adriatico. A Liege-Bastogne-Liege útvonalát sem jártam be előtte, mégis sikerült megnyernem, ez a formától függ.
Még mindig maradt 3-4 versenyző, aki megnyerheti a Girót: Evans, Nibali, Basso… Mindannyiunknak lehet egy rossz napja, engem is beleértve. Én higgadtan versenyzem, hiba volna azt gondolni, hogy Evans az egyetlen ellenfelem. Nibali nagyon motivált, Basso még jobban. Nibali azért jött, hogy Bassót segítse, de lehet, hogy ő próbál nyerni.
Én 36 éves vagyok, de a barátaim azt mondják, hogy fizikálisan és mentálisan is ötször erősebb vagyok, mint öt éve. Most 100 százalékosan a Giróra koncentrálok. Utána lesz egy 10 napos pihenő, majd készülök a Tour de France-ra, ahol Alberto Contadort segítem majd győzelemhez. Még ha papíron nem is a legerősebb, akkor is nagyon jó csapatunk lesz a Tourra.