Az egészet bonyolította, hogy reggel kb. 1 órát késett a felszállító autó. Ezt leszámítva, egy nagyon jó hangulatú versenynek lehettünk résztvevői. A mezőny keménységéről csak annyit, hogy mindenki ott volt, aki számít. Az edzésen szinte mindenkinek sikerült sérülésmentesen begyakorolnia a pályát. Maximum, csak a lengyel turistacsoport tagjai közül kellett néhány emberkének a szívgyógyszeréhez kapnia, mikor a pályán kolbászolva, az első arra járó bringás szétugrasztotta őket.
Az időmérőn a versenydrukktól hajtva néhány rider szomorúságára és tunkoló nézők örömére törtek a felnik, szakadtak a küllők és a talaj magához szólított némi hámréteget. Volt olyan akinek kétszer is kereket kellett fűzni… Akinek sikerült egyben leérnie, vagy sikerült a bringájába életet lehelni, az adrenalintól bódult aggyal állhatott a döntő rajtjához.
Fotó: mbkse.netlounge.hu |
A végső futamban a nézők hihetetlen hangulatot teremtettek a szurkolásukkal és ez még egy löketet adott az amúgy is bevállalós bringásoknak. A legkeményebb és legelszántabbak az élmezőny mellett az a két fiatal srác volt, aki BMX-szel vágott neki a lépcsősoroknak.
Gratulálok a helyezetteknek és Jobbulást a sérülteknek!