Teljes a káosz a női teniszben

Ha már az első számú magyar teniszezőnél tartunk, akkor érdemes megemlíteni, hogy sajnos nem lesz kiemelt a Roland Garroson, mert a madridi korai búcsúval 250 pontot bukott és így a 45. helyig csúszott vissza a világranglistán (az idei eredmények alapján még 33.). Érdekes, hogy egy éve 599 pontot gyűjtött Párizsig és WTA Tour-főtáblán huszonkét mérkőzéséből tizenegyet megnyert (ötször kapott ki az első fordulóban). Az idén sokkal jobban kezdett, mint tavaly (akkor Acapulcóig 8 pontot, most 330-at csinált), de Indian Wellstől nem tudta megismételni a 2009-es eredményeit.

Összességében így is jobban áll, mint tavaly ilyenkor, mert 692 pontot már összeteniszezett huszonhárom meccsen (tizenkettő győzelem). Nincs itt, akkor semmi gond, gondolhatnánk, de a helyzet nem ennyire vidám. Szávay Ági tavaly a világranglista 31. helyén várta a Roland Garros sorsolását és a 29. helyen emelték ki. Erre most esélye sincs és szerencse kell ahhoz, hogy ne kapjon már az első fordulóban mondjuk egy Kuznyecovát. Igaz, ennél is fontosabb, hogy egészséges legyen és visszanyerje formáját. A tét nem kicsi: 280 pontot kellene megvédeni!

Egyelőre tehát azért kell szurkolni, hogy Szávay Ági ne csússzon még hátrébb a ranglistán, pedig az európai salakos szezon rajtja előtt bizakodva nyilatkozta többször, hogy nagy csatákat szeretne nyerni és előbb a top 20-ba kíván visszakerülni, majd a cél az első tíz. Nincs azzal semmi baj, ha valaki magasra rakja a lécet önmagának, csak valószínűleg nem véletlen, hogy a sikeres profi teniszezők a legritkább esetben hajlandóak a ranglistával kapcsolatos vágyaikról beszélni. Azt szokták válaszolni az ilyen kérdésre, hogy mindig csak a következő mérkőzésre koncentrálnak és, ha jól megy a játék, győznek, akkor az meglátszik a ranglistán is. Természetesen a szurkoló szívesebben olvas arról, hogy a kedvence milyen álmokat dédelget magában. Az elgondolkodtató hír az, hogy az unalmasabbnak, sablonosabbnak tűnő felelet mögött nagyon céltudatos mentalitás lakozik, ami a pályán, a kiélezett pillanatokban döntő lehet, sőt általában az!

Mielőtt bárki megvádolna azzal, hogy valami nőgyűlölet okán kritizálom a lányoknál napjainkban uralkodó állapotokat, színvonalat, néhány tényt megosztanék az érdeklődőkkel.

Az idén eddig tizenegy WTA Tour-versenyt rendeztek salakon, de senkinek nem sikerült dupláznia. A világranglista-vezető Serena Williams a januári Australian Open-diadala után három hónapig nem versenyzett, és május elején Rómában tért vissza. Jellemző a mezőny erejére, hogy a salakon ritkán remeklő bajnoknő első nekifutásra az elődöntőig jutott és ott is csak meccslabdáról kapott ki Jelena Jankovicstól. A szerb (januárban, Sydneyben még Szávay Ági verte) egy nappal korábban kiütötte azt a Venus Williamst, aki az idei eredmények alapján hétfőtől átvette a vezetést húgától. Ugyanez a Venus döntőig menetelt a madridi kiemelt Grand Prix-n, hogy ott kikapjon a fiatal francia Aravane Rezaitól, aki korábban összesen két WTA-versenyen maradt veretlen.

Beszélni kell a két belga sztárról, a tavaly visszatért, és US Opent nyert Kim Clijstersről, valamint a januárban újra jelentkezett Justine Heninről. Clijsters biztos nem lesz ott a Roland Garroson, mert sérülés miatt nem indulhat. Henin két döntővel indult Ausztráliában, de áprilisig várnia kellett az első tornagyőzelemre (Stuttgart). Kezdhettük azt hinni, hogy a négyszeres párizsi királynő lesz az idén a salakos menő, de kiderült, ő is sebezhető: Stuttgart óta egyetlen meccs, vereség Madridban Rezaitól (a döntő szettben 0:6).

Mi van az oroszokkal? Szafina még keresi tavalyi formáját. Szávay Ágit kínkeservesen legyűrte Stuttgartban, de azzal el is lőtte a puskaporát. Kuznyecova mint Roland Garros címvédő Miami óta négy meccséből egyet tudott megnyerni! Gyementyjeva sem áll sokkal jobban, ő négy európai salakos mérkőzéséből kettőt hozott. Sarapova még mindig túl sokat sérült, vagy ki tudja?

A két szerb közül egyértelműen Jankovics jött ki előbb a gödörből, de az ő megbízhatósága sem a régi. Ivanovics pedig továbbra is árnyéka egykori önmagának. A fiatalok élcsapata (Wozniacki, A. Radwanska és Azarenka) szintén nem csillog.

Valami tanulságot még le kellene vonni, de annál jobb nem jut eszembe, minthogy az sem lenne meglepetés, ha az idén Szávay Ági nyerné a Roland Garrost.