Szávay Ági idei utolsó tornájára készül

Szerző: MTILétrehozva: 2008. október 21. 14:01
Szávay Ágnes az idén, pályafutása legjobbjaként, volt már 13. is a világranglistán, ám mostanra lecsúszott a 27. pozícióba. Az utóbbi időben - rajongói és saját maga nagy bánatára - többnyire a nyitókörben búcsúzik: kikap esélyesebbtől, illetve nála jóval szerényebb képességű játékosoktól, ám azt ígéri, jövőre ismét sikerein örvendezhetnek a teniszbarátok.


A magyar teniszező idei utolsó tornájára készül: szerdán a 600 ezer dollár összdíjazású fedettpályás linzi viadalon az első fordulóban Flavia Pennetta lesz az ellenfele. Az olasz játékos, aki néhány esztendeje Carlos Moyá barátnőjeként szerzett hírnevet magának, nem ígérkezik könnyű falatnak: vasárnap döntős volt a zürichi tornán, ahol két szettben kapott ki az amerikai Venus Williamstől.

 

„A második félévem sajnos nem úgy sikerült, mint ahogy azt elterveztem. Úgy érzem, a kulcs az önbizalom hiánya volt” - nyilatkozott a távirati irodának Szávay Ágnes, akit az elmúlt esztendőben az újságírók az év legjobb női sportolójának választottak meg Magyarországon.

 

„Ehhez elég néha annyi, hogy az ember több meccsen keresztül ne érezzen egy ütést; akkor frusztrálttá válik, és elmegy az önbizalma. Nehéz úgy versenyről versenyre menni, hogy majd a következő sikerül, főleg, ha mindig csak egy kicsin múlik a siker.”

 

„Nem győzöm eleget hangsúlyozni, mint minden sport, a tenisz is nagyon összetett. Elég egy minimális megtorpanás, egy rossz labda a meccs elvesztéséhez. Nincs két egyforma összecsapás, a tenisz 95 százaléka improvizáció. Hiába építem fel a taktikát a mérkőzés előtt, ha az ellenfél teljesen mást kezd el játszani vagy éppen bombaformát fog ki.”

 

„Tavalyhoz képest teljesen megváltozott az életem, beleértve a pályán lévőt és a pályán kívülit is. Úgy érzem, ez egy jó tanulóév volt a számomra. Sokat tanultam, remélem, hogy jövőre mindezt kamatoztatni tudom.”

 

Szávay elmondta még, érez magában annyi erőt, hogy képes legyen a megújulásra.

 

„Még csak 19 éves vagyok, meg szeretném mutatni az embereknek, hogy nem véletlenül kerültem előre a ranglistán tavaly. Sokat dolgozom, úgy gondolom, ennek meg is lesz az eredménye. Az edzésprogram nagyon változó attól függően, hogy versenyen vagyunk, vagy éppen felkészülési időszak zajlik.”

 

„A tornák alatt kevesebbet edzünk és nem kondizunk annyit, de felkészülés alatt naponta kétszer teniszezem, kétszer kondizom. Természetesen nekem is vannak nehéz napjaim, ám ez a „munkám”, így edzeni kell tovább. Mindig van új célom, amit el szeretnék érni, és motivációban sincs hiány. Az edzőmmel, Kuhárszky Zoltánnal nagyon jó a kapcsolatunk, maximálisan megbízom benne. Sokat köszönhetek neki, hiszen kisgyerek korom óta szakmai tanácsokkal lát el, figyeli a pályafutásomat.”

 

Szávay szinte folyamatosan úton van, mint mondta, nagyon hiányzik neki a családja, amikor azonban a közelben, Európában versenyzett, több alkalommal is elkísérték őt szerettei.

 

„Az idén, amikor háromszor tettem meg az Ázsia-Európa utat, kicsit fáradtnak éreztem magam, de már megtanultam a gyors átállást, a repülőn pedig alszom és filmeket nézek.”

 

A 19 esztendős játékos a pekingi vereségét sajnálta a legjobban.

 

„Nagyon sajnáltam, hogy az ötkarikás játékokon nem tudtam nyerni. Szoros meccs volt, kicsin múlott, de kikaptam az első fordulóban, és sajnos csak erre emlékeznek. Olimpia csupán négyévenként van, márpedig számomra nagyon fontos a hazámat képviselni. Remélem, Londonban, a következő nyári játékokon sokkal eredményesebben fogok játszani. Hogy jót is említsek, nagyon büszke vagyok arra, hogy az idén sikerült legyőznöm a világ egyik legjobb játékosát, az orosz Jelena Gyementyjevát.”

 

Arra a kérdésre, hogy ki a példaképe a teniszezők között, Szávay Ágnes így válaszolt.

 

„Federert tekintem a példaképemnek, egyrészt a játéka, másrészt a kitartása és a küzdeni akarása miatt. Nagyon nehéz lehet világelsőnek lenni, amikor mindenki őt akarja legyőzni. El sem tudom képzelni, mekkora nyomás lehet rajta. Kivételes sportember, büszke vagyok rá, hogy többször találkozhattam vele.”