Stílusok csatájaként várhatta a közönség a bronzmérkőzést, rádásul ezt még meg is „fejelhettük” azzal, hogy két különböző generáció képviselője találkozott. McEnroe játéka elsősorban a támadásokra épül, gyakran rohamozza a hálót, míg spanyol ellenfele elsősorban a magabiztos alapvonalütésekben látja a siker zálogát.
A záró nap nyitányaként kerekesszékes teniszezők szórakoztatták és ejtették ámulatba a gyülekező közönséget. A két játékos jogosan kapott dicséretet a sportág szerelmeseitől, szép megoldásokkal töltötték ki az időt.
Ezután jött McEnroe és Bruguera, sajnos az elejétől látszott az ibériai salakmenő nem teljesen egészséges. A spanyol klasszis lábproblémákkal küszködött, miután szombaton izgalmas találkozón kapott ki Henri Leconte-tól. Az amerikai csillagnak már lehettek tapasztalatai a sérült rivális elleni játékról, lévén Goran Ivanisevic a wimbledoni bajnokok csoportjának zárótalálkozóján alig tudott kitartani a meccslabdáig…
McEnroe vasárnap sem hazudtolta meg önmagát, első szervagémjében megmutatta, mire számíthat az ellenfél és a szurkolósereg. Remek volléval nyitott, majd két ászt követően egy félröptével fejezte be a játékot. Bruguera felvette a kesztyőt, kőkemény tenyeresekkel és fonákokkal futtatta tapasztaltabb riválisát, sokszor eredményesen.
A nyolcadik gém azonban döntőnek bizonyult, McEnroe zseniális bombatenyeressel, majd egy puha pörgetéssel és egy újabb parádés tenyeressel brékelt. Ezután hozta adogatását, 6:3-mal került lépéselőnybe.
A folytatás egyoldalú volt, Bruguera szemmel láthatóan húzta a lábát, gyorsan brékhátrányba került, majd 4:1-nél kezet nyújtott ellenfelének. Így John McEnroe lett a bronzérmes, következhetett a párosbemutató, majd Henri Leconte és Goran Ivanisevic döntője.