Természetesen jöhetnek máskor is, de ilyenkor szervezetten hozzák az ifjú szurkolókat. A hétfő délutáni és a keddi szünetek miatt hatvannégy mérkőzéssel maradtak le a rendezők. Normális esetben az egyéni első forduló 128 mérkőzését két nap alatt teljesítik, de a franciák harmadik éve vasárnap kezdenek, így nekik három napjuk van a mezőny megfelezésére.
Ezúttal ennyi is kevésnek bizonyult. Szerdára besűrűsödött a program, a többség az első meccsét próbálta elkezdeni, befejezni, néhányan viszont már a 32 közé kerülésért léptek a salakra. Aki tehette, tizenhét pálya között körözött és tobzódott. A műsort böngészve az egyes pálya fogott meg: kíváncsi voltam Hewitt bemutatkozására, Szafin folytatására és a két legjobb szerbre. Kicsit csalódnom kellett…
Azt ugyan jó volt látni, hogy az orosz jól üti a labdát, de az Ivanovics-Safarova meccstől többet vártam. A kedves cseh lány, ha jó napja van bárkit képes megszorongatni, meglepni, de most nem ez történt. Előtte Djokovics is simán nyert.
Legalább egy órát ücsörögtem a játékosok birodalmában. A bejutáshoz le kell adnom az akkreditációs kártyám és kapok helyette egy szalagot a csuklómra. Van itt étterem, kávézó, pihenő, de aki valóban nyugalomra vágyik, nem itt pilled el, akkora a nyüzsgés. Igazából abban bíztam, hogy szembe jön velem Szávay Ági és végre találkozunk.
Azért nem unatkoztam. Figyeltem Arantxa Sanchezt és Conchita Martinezt, amint felszabadultan beszélgetnek. Láttam, hogy a Williams lányok papája beújított egy a korábbi feleségénél legalább két számmal kisebb és vagy 25 évvel fiatalabb lányt. Néztem Gustavo Kuertent, ahogy mindenkivel pacsizik és nagyon keres valakit. Gyementyieva a szokásos társaságban, édesanyjával ebédelt.
Lisickiről újra megállapítottam, hogy nem kicsi a feneke. Aztán jött Szafin, adott két puszit a húgának, majd más lányokkal kezdett viccelődni. Konstatáltam, hogy a skót Andy Murraynek jó ízlése van, a barátnője igazán szemrevaló. Szóval nem unatkoztam, de Ági nem jött. Egy sms-sel sikerült úrrá lenni a problémán és összefutottunk.
Kicsit bosszantott, hogy kedden lemaradtam az autogram félórájáról (szurkolóknak osztotta szervezett formában), de megnyugtatott, minden jól sikerült, sorba álltak a rajongók. Komolyra fordítva a szót a hétfői nehézségekről, a kikapcsolódásról és a következő ellenfélről kérdeztem.
„Kedden csak kondi
edzésem volt, de ma már újra teniszeztem. Ez az időjárás jó felkészülés
Wimbledonra. A hétfői meccsemen az első játszmában az ellenfelem nagyon rosszul
játszott, aztán kezdett magára találni én meg egy kicsit passzív voltam, talán
lepuhult a játékom, amivel őt is felhoztam. Nem volt egyszerű. Kicsit mereven
játszottam, nem voltam elég laza, de az első forduló soha nem könnyű, az a
lényeg, hogy sikerült. Lisickit nem ismerem, nem játszottam ellene korábban.
Együtt junioroztunk, ő most jött fel a WTA-n. Nagyon furcsán teniszezik,
mindent mindig belead és, ha megy neki, akkor baromi nehéz ellene, ha nem akkor
rengeteget hibázik, nincs ritmusa a játéknak" - mondta Ági.
"Jól játszom, talán egy kicsit lazábbra kellene vennem fejben a dolgokat és akkor még jobb lenne. Kedd este Celine Dion koncerten voltam a Bercyben, ami kitűnő kikapcsolódás volt, nagyon élveztem. Kellenek az ilyen programok, mert nem lehet két héten át csak a teniszre koncentrálni. Szerencsére olyan emberek vesznek körül, akikkel nem gond a kikapcsolódás. Az mindenképpen jó érzés, hogy én már megnyertem ezt a versenyt juniorban és tavaly is jól szerepeltem. Rendben van az önbizalmam, bátran nézek a jövőbe”- tette hozzá Ági mosolyogva.
Az egyes pálya stadionjának tetején ott lobog a magyar zászló… ezt a mondatot most, inkább nem fejezem be.