Győzelemre készülnek a kaposváriak

Szerző: shLétrehozva: 2008. április 29. 00:03
Kedden kezdődik, és sokak szerint (persze a kecskemétieket ne soroljuk ide…) szombaton véget is érhet az idei férfi röplabda-bajnokság döntője. A címvédő és toronymagas favoritnak számító Kométa Kaposvár SE a Kecskemét gárdájával méri össze az erejét, a mérkőzések kétnaponta követik egymást, a párharc három győzelemig tart.


A nemzetközi porondon edződött kaposvári társaság az idén meg sem izzadt a bajnoki döntő felé vezető úton, egyedül a dági szett-vesztést tekinthetjük egy pici botlásnak. A Kecskemét ugyanezt elmondhatja magáról: a Dunaferr ellen elmaradt a várt nagy csata, és az az elődöntő is csak három felvonásból állt. Azt kijelenthetjük tehát, hogy a jelenlegi két legjobb magyar csapat csatázik majd az aranyéremért, de ne feledjük, a Kométa a papírforma szerint még a második legjobb magyar együttesnél is sokkal nagyobb játékerőt képvisel.

 

 

 

Ugyanúgy készülünk, mint a többi mérkőzésre, de több a csapatjáték-gyakorlás, hogy minél gördülékenyebb, gyorsabb legyen a játékunk a pályán – mondta Zarka Péter vezetőedző. – A csapat valóban bajnokesélyesnek számít, és ez azért teher nekünk, de úgy látom, a játékosok már ráhangolódtak a fináléra, kellő motivációval és elszántsággal várják a Kecskemét elleni találkozókat. Bízunk a sikerben!”

 

 

A két csapat a Magyar Kupa elődöntőjében már találkozott egymással. A kaposváriak ugyan 3-0-ra nyertek, de mindhárom szettben nagyot kellett küzdeni a győzelemért.

 

 

„Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a Kecskemét azon a mérkőzésen nagyon kevés hibával játszott – elemezte a helyzetet a kaposváriak egyik alapembere, Kántor Sándor. – Mi a Dág elleni elődöntőben nagyon sokat hibáztunk, ez az, amiben javulnunk kell.”

 

 

A kaposvári férfi röplabdacsapat 1992-ben nyert először bajnoki aranyérmet. A fiúk az elmúlt években rendre a Kazincbarcikával küzdöttek az első helyért, most új ellenfélként a hírös város együttese vár rájuk. Kaposváron legszívesebben már május 3-án pezsgőt bontanának…