Az alkalmazott fiziológiával foglalkozó lapban megjelent írásból kiderül, hogy a Carsten Lundby tudós közreműködésével vizsgálódó, javarészt a Koppenhágai Izomkutató Központ munkatársaiból álló kutatócsoport nyolc egyetemistának adott be EPO-t, majd a doppingszer élettani hatásait, valamint a tiltott eljárás kimutathatóságát követte nyomon.
Az EPO testazonos anyag, a csontvelőben is ez indítja be a vértermelést. A szintetikusan előállított stimuláló olyan hatékonyan hat az emberi test fizikai reakcióira, hogy a megnőtt vörösvérsejt koncentráció miatt a vér besűrűsödik.
A kísérletalanyok egyike sem sportol versenyszerűen, egytől egyig átlagos, hétköznapi fiatalok. A doppingellenőrzésszerű kontrollvizsgálatokra két laborban került sor, amelyek közül az egyik a Nemzetközi Doppingellenes Szövetség (WADA) által akkreditált Kölni Doppingellenőrző Laboratórium volt.
Az ellenőrzések eltérő eredménnyel zárultak, míg Kölnben csupán gyanúsnak minősítették, addig a másik, meg nem nevezett helyen pozitívnak ítélték a levett mintákat, azaz kimutatták a tiltott teljesítményfokozó használatát.
Carsten Lundby végül megállapította, elméletileg elképzelhető, hogy a - teljesítménykényszer diktálta versenyhelyzetben - az élsportolók anélkül használhatnak EPO-t, hogy azt bizonyítani lehetne.
A dán kutatócsoport tehát megkérdőjelezi az utóbbi években egyre inkább elterjedt vérdopping kimutatásának módszerét, hiszen kísérletével éppen egy WADA által akkreditált, nemzetközi laborban talált rést a pajzson.
A kölni laboratóriumigazgató – mi mást is tehetne? – cáfol, sőt védekezés helyett inkább támad. William Schanzer kétségbe vonja a Journal of Applied Physiology című szaklapban megjelent cikk tartalmát, úgy véli, a szerző téves következtetéseket vont le, miközben a kutatás eredményeit értelmezte.
„Tudományosan nem megalapozott, így nem tekinthető mérvadó véleménynek – szögezte le keddi nyilatkozatában ellentmondást nem tűrően a Kölni Doppingellenőrző Laboratórium igazgatója. - A cikk szerzője félreértelmezte az eredményeket, mivel a két laboratórium különböző kritériumokat alkalmaz, ezért a vizsgálatok eredményeit értelemszerűen nem lehet összehasonlítani.”
„Ez csupán egy kutatási projekt, nem pedig egy normál doppingellenőrzés – folytatta Schanzer. – Ellenkező esetben további megerősítő-bizonyító vizsgálatokat végeztünk volna, így fény derült volna a teljesítményfokozó-használatra. Így tehát a kutatás konklúziója téves, nem fedi a valóságot.”
Mindezek ellenére Lundby kiáll állítása mellett, véleménye szerint arra a felvetésrea a kölni igazgató aligha adhat kielégítő magyarázatot, hogy miért nem tudták kimutatni laboratóriumában az EPO-t. A dán tudós szerint a laboratórium tesztvizsgálata megbukott, ez pedig megmásíthatatlan tény. A kutatás költségvetésének jelentős részét a Dán Antidopping Csoport állta.
A SportHirado.hu mindkét fél álláspontjára kíváncsi, ezért felvette a kapcsolatot az érintettekkel. Hamarosan újabb fejlemények várhatók az ügyben.
Az oxigéntárolásra és -szállításra gyakorolt hatása miatt az EPO-nak olyan sportágakban, amelyek az aerob anyagcseréből profitálnak, teljesítménynövelő hatása van. Használata egyre elterjedtebb az atlétikában, a kerékpársportban és a sífutásban.