Noha édesapja, Németh Imre kalapácsvetésben volt ötkarikás aranyérmes, ő "szédült kalapácsvetés közben", így nem volt kérdés, hogy a gerelyhajítást válassza. A 104. magyar ötkarikás bajnok 30 évesen, harmadik olimpiáján ért fel csúcsra, azok után, hogy egy komoly betegség miatt hosszú évekig szinte csak "szenvedett" a versenyeken, s az 1974-es római Európa-bajnokságon eldöntötte, visszavonul.
"Én fiatal titánként robbantam be a gerelyhajítás nemzetközi élmezőnyébe, világranglista-második voltam, ám 1967 végén jött egy komoly betegség, ami maradandó mozgásproblémát okozott, magyarul az addigi technikámmal nem tudtam már dobni - mondta az MTI-nek a Vasas volt dobója. - Hét évembe került ez a baj, sajnos pont a versenyeken nem tudtam olyan magabiztos lenni, mint korábban, amikor mindig akkor jött ki belőlem a legjobb eredmény, amikor nagyon kellett. 1974-ben a római Eb-re már úgy mentem, hogy túl vagyok a nehézségeken, ám nem sikerült a verseny, csak hetedik lettem, s úgy döntöttem vége, elég volt. Azonban a szezon végén volt egy magyar-norvég válogatott verseny, amelyen óriási meglepetésre egyéni csúcsot dobtam, s akkor már nem hagyhattam abba."
A 87,44 méteres egyéni rekord, ami országos csúcs is volt egyben, saját bevallása szerint komoly gátat szabadított fel benne, s 1975-ben, illetve az 1976-os játékok előtti időszakban sorra hozta a jobbnál jobb eredményeket, a csúcsot 91,38-ra javította.
"Nagyon jól hangzana, ha azt mondanám, hogy nem izgultam Montrealban, de óriási drukk volt bennem, csak az 1974-et megelőző évekkel ellentétben nagyon pozitívan hatott rám az izgalom. Jó korban voltam, 30 évesen, komoly tapasztalattal a hátam mögött tudtam, hogy mit akarok, és hogyan érjem azt el. Nagyon komolyan felkészültünk az edzőmmel, minden meg volt tervezve a legapróbb részletekig. Így sikerült 94,58 méteres világcsúcsot dobnom elsőre" - emlékezett vissza az olimpiai aranyérem megszerzésére.
Németh Miklós még a moszkvai olimpián is indult, melyen nyolcadik lett, sőt, egészen 1984-ig aktív volt, ám a 80-as évek elejétől már edzősködött is, méghozzá nagyon sikeresen, olimpiai bajnokot is nevelt Tessa Sanderson személyében. E mellett elkezdett sportszergyártással, pontosabban a gerelyek fejlesztésével is foglalkozni, s noha nem ez volt tanult szakmája, szép sikereket ért el, s ér el a mai napig is ezen a területen.
"Az a helyzet, hogy a sportszerek és sportruházat területén hiába fejlesztesz ki valami nagyszerű dolgot, évekig járhatsz vele egyik helyről a másikra, nem lesz meg az áttörés. Itt csak a márkán keresztül van esély a sikerre. Nekem nagy szerencsém volt, mert a nevem jól csengett a gerelyhajítás világában, s erre felépítve lehettem sikeres - beszélt arról, hogyan is lehet az egész világon híres a Németh-gerely. - Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy jó gerelyeink legyenek, persze optimális gerelyt csak a JóIsten csinálhat, de azon vagyunk, hogy a lehető legjobb legyen a miénk."
Németh Miklós, aki a magyar szövetség alelnöke is volt korábban, a gerelyek mellett sportpályák kivitelezésével, felújításával is foglalkozik, az ő cége készítette például a 2004-es budapesti fedettpályás atlétikai világbajnokság pályáját is.