"Három nappal az olimpia kezdete hívott fel a fiam. Azt mondta: apa, nagyon félek az egyik kanyartól" - kezdte David Kumaritashvili, az elhunyt sportoló édesapja, aki házában fogadta az újságírókat a grúz hegyekben fekvő kisvárosban, Bakurianiban.
A 21 éves versenyző az utolsó kanyarban veszítette el az uralmát szánkója felett, és 145 km/h körüli sebességgel csapódott a közeli tartóoszlopnak.
"Azt tanácsoltam neki, ha úgy érzi, próbálja meg letenni a lábát a jégre, és lelassítani. De ő úgy volt vele, ha egyszer elstartol, akkor végig is megy a pályán. Bátor volt, nagyon bátor."
A gyászoló édesapa hozzátette, kisfia mindig is arról álmodott, hogy olimpikon lesz, és ha a sors megadja neki, még két ötkarikás versenyen indulhatott volna pályafutása során.
A Nemzetközi Szánkószövetség a szervezőkkel közösen olyan közleményt adott ki, mely szerint nem pályahiba vezetett a tragédiához, hanem saját hibájából halt meg a sportoló. A kritikusok ettől csak még hangosabbak lettek.
A whistleri létesítmény a világ leggyorsabb, egyben legveszélyesebb pályájának számít, az olimpiai felkészülés során 12 szánkós sérült meg. A grúz küldöttségből többen is hangsúlyozták, nehezen elképzelhető, hogy Kumaritasvili hibázott, hiszen nem számított kezdő szánkósnak.
Josef Fendt, a nemzetközi szövetség elnöke elmondta, ismeretei szerint mindenben megfelel a biztonsági előírásoknak a pálya, azt azonban elismerte, az elérhető csúcssebesség a szokásosnál (140 km/h) jóval magasabb (155 km/h).
A grúz államelnök Miheil Szakasvili sommásan fejezte ki véleményét:
"Nem állítom, hogy tisztában vagyok a technikai háttérrel, de egy valami biztos, egy sportolói hibának sem szabadna halálhoz vezetnie!"
VIDEÓ A BALESETRŐL - ERŐS IDEGZETŰ OLVASÓINKNAK
