Megidézték Verne Gyula szellemét

Szerző: shLétrehozva: 2009. április 21. 11:05
A dunai hajós. Ezt a tiszteletbeli magyarként emlegetett, méltán világhírű francia regényíró, Jules Verne által írt remekművet – legalábbis részben – idézi meg augusztus közepén, 15-20. között az előzetes tervek szerint kétszáz kajakos, kenus és evezős egység, amikor egy teljesítmény-, illetve kalandtúra keretében öt nap alatt teljesíti a Bécs-Pozsony-Budapest távolságot.



A rendhagyó, ám a szervezők szerint hagyományt teremtő verseny áprilisi pályabejárásán olyan kiválóságok vettek részt, mint Kozmann György, illetve a maratoni szakágban évek óta meghatározónak számító, aranykovács Csabai Edvin, Györe Attila kettős. A profi trió elkötelezett és lelkes „amatőrökkel” kiegészítve egy C VII-s tagjaiként három nap alatt teljesítettek a háromszáz kilométert.

Az esemény sajtótájékoztatóján ott volt az ötletgazda Nagy Sándor is, aki az idén már a huszadik Bécs-Budapest Szupermaratoni futóverseny megrendezésére készül.

„Kilenc évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy az év aktuális olimpiai-, világ-, és Európa-bajnokait elhívtuk a maratoninkra – mondta Nagy Sándor. – A kajak-kenusok különösen kedvet kaptak a dologhoz, hiszen Zala György szervezésében egyre nevesebb és népesebb csapatot állítottak ki. Együttesüknek először a táv teljesítése volt a célja, majd egy-egy futót is becsempészve tavaly már a hetedik helyen zártak. A teljesség igénye nélkül az évek során láthattuk köztük Foltán Lászlót, Kolonics Györgyöt, Storcz Botondot, Hüttner Csabát is. Ez a fajta érdeklődés, illetve az ő elszántásuk már önmagában hordozta annak lehetőségét, hogy előbb-utóbb ezt a távolságot ne csak szárazföldön, hanem a három fővárost összekötő Dunán is megtegyék. Ennek most jött el az ideje. Számomra is külön öröm, hogy a futás mellett a vízi sportok szerelmeseit és a civil lakosságot egy újabb sportversenyen tudjuk mozgásra bírni.”

Schmidt Gábor
, a Magyar Kajak-kenu szövetség főtitkára arról beszélt, hogy a verseny teljes mértékben beleillik azon koncepciójukba, amire a pekingi olimpiát követően még jobban ráerősítettek, nevezetesen a sportág kereteit megpróbálják minél szélesebb alapokra helyezni, gondolva a szabadidősportra és az amatőrökre. Az ilyen és ehhez hasonló nagyszabású sportrendezvényekkel azon túl, hogy az egészséges életmódot helyezik előtérbe, élményeket és közösségi kapcsolatokat tudnak nyújtani. A sportágban élők közül többeknek nem lesz újdonság azonban a távolság, hiszen 1991-ben a szövetség már házigazdája volt egy ilyen rendezvénynek, azóta pedig csapatépítés szempontjából többen teljesítették már a távolságot.

A Magyar Evezős-szövetség részéről Ott Zsuzsanna elmondta, a szervezési munkálatok már az év elején megkezdődtek, külföldről és itthonról is élénk érdeklődés mutatkozik a verseny iránt. A túrán kétszáz egység részvételét várják, így komoly előkészítést és koordinációt kíván majd maga a lebonyolítás is. Az evezős főtitkár ragaszkodott a Bécsen való átevezéshez, amely távolságot saját maga is megtette már, így nem vízről prédikált és bort ivott, amikor arról beszélt, micsoda különleges élmény és látványosság az osztrák főváros a vízről nézve.


Minden bizonnyal az lehetne a Budapesten való átevezés is, ám részben az augusztus 20-i dátum, részben a szigorú előírások miatt ezt a szervezők nem vállalták be ilyen népes induló létszámnál.

„Nem sokáig kellett győzködni bennünket, hogy támogatóként egy ilyen rendezvény mögé álljunk – mondta a T-Mobile szponzorációs képviselője, Tóth A. Péter. – A tömeg- és a szabadidősport számunkra is éppen olyan fontos, mint az élsport. Ezúttal nem maga a versengés, az eredmény a fontos, hanem sokkal inkább a teljesítmény és az élmény.”

A sajtótájékoztató hivatalos részének lezárásaként feltűnt a Dunán az áprilisi pályabejárását teljesítő C VII-es egység, benne a sportág három világbajnokával, akik személyes élményeiket is meg tudták osztani a mögöttük hagyott három felejthetetlen napról.

„Nekünk egy kicsit változó volt még az időnk, ez augusztusban biztos nem így lesz – kezdte Kozmann György, olimpiai bronzérmesünk –, az első nap még esett is. Viszont gyönyörű tájakon evezhettünk, ami felejthetetlen élményt nyújtott. Arra azért felhívnám a vállalkozó kedvűek figyelmét, hogy ez a verseny ugyan öt naposra van hirdetve, de én mégsem mondamán öt naposnak. Mégiscsak háromszáz kilométert kell leevezni, úgyhogy a hátralévő időben azok, akik szeretnénk elindulni, bizony szorgosan gyűjtögessék a kilométereket. Én egyelőre a síkvízi vb-re készülök, ami pont egy időben van ezzel a maratonival, ráadásul Kanadában.”

„A térdelő helyzet azért alaposan próbára tett minket, pedig mi aztán hozzá vagyunk szokva, de a 117,5 kilométeres napi táv még nekünk is sok volt. Viszont az élmény mindannyiunkat kárpótolta és regenerálta” – nyilatkozta Györe Attila, tízszeres világbajnok.

„Nehéz pár mondatban ezt a nagy, életre szóló élményt visszaadni, ezt át kell élni – emlékezett és csinált kedvet Csabai Edvin, tizenötszörös világbajnok –, olyan helyeken is jártunk, ahol még soha nem vezetünk, de egyébként sem sokan fordultak meg. Sodrásirányba tettük meg a távot, három nap alatt, ami így valóban kicsit húzós volt, viszont öt nap alatt kényelmesen meg lehet tenni. Akik rendszeresen vízen vannak, vagy túráznak nyaranként, azoknak bátran ajánlom. Készült egy rövid film az utunkról, amelyet látva most nevetünk, ám visszaemlékezve azokra az átélt pillanatokra, bizony akkor sokszor sírtunk. Ezen a túrán rengeteg ilyen élményt lehet gyűjteni, ezt garantálni tudom.”

A rend kedvéért említsük meg: a klasszikus Verne-regényben - amelyet 1974-ben Markos Miklós rendezésében és Koncz Gábor főszereplésében adaptáltak filmre - a bolgár nemzeti függetlenségért harcoló, már halottnak hitt Ladko, Borus Demeter álnéven pénzt és fegyvert csempészve végighajózik a Dunán, le egészen a Fekete-tengerig.