- Benedek Tibor a válogatott hivatalos oldalának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy azonnali reformokra van szükség a vízilabdában hazai és nemzetközi szinten is, elkerülve ezzel a sportág süllyedését. Egyetért társa véleményével?
- Teljes mértékben. Mindenképpen kellenének újítások, hiszen nem olyan jó a helyzet sem itthon, sem külföldön. Mint mindennek, a pólónak is meg kell újulnia ahhoz, hogy fejlődni tudjon. Ahogy például a Formula-1-ben minden évben egyre gyorsabb autókat fejlesztenek a minél jobb eredményekért, úgy ez a vízilabdára is igaz. Ráadásul olyan sportról beszélünk, amely nem hasonlítható például a labdarúgáshoz. Nem adja el magát, hiszen Európán kívül nem olyan nagy a népszerűsége.
- Társa úgy gondolja a megoldás a több nyári mérkőzés, bajnokság megszervezése lenne. Ön szerint miben lehetne változtatni?
- Annyiban egyetértek Tibivel, hogy a klubeseményeket mindenképpen nyárra tenném egy olyan rendszerben ahol mondjuk áprilistól szeptemberig folyna a bajnokság. Ami most van, az nem teljesen egészséges, még akkor sem, ha mindig is így rendezték meg a kiírásokat. Nekünk, játékosoknak se jó, hogy kevés ember előtt játszunk és az sem mellékes, hogy a kilátogató nézők hogy érzik magukat télen, a medence partján. Valószínűleg nekik is jobb lenne egy napsütéses, nyitott uszodában, jókedvben élvezni a meccseket.
- A szabályokon mit változtatna?
- Szerintem gyorsítani kéne a játékot. Ezt el lehetne érni például azzal, hogy huszonöt méteres medencében folyna a játék. Több gól kell, hiszen a nézők is azt szeretik, ha minél több találat esik egy meccsen. Én akár a férfi szakágban is női labdákat használnék, ezáltal gyorsabb és erősebb lövések lennének. A kisebb medencéhez kevesebb játékos kéne ugye, ez öt az öt elleni játékot jelent. A másik pedig, hogy a nézőkhöz közelebb kéne vinni a vízilabdát. Jobban meg kell értetni velük, egységesebb felfogással és szabályokkal. Vannak esetek, amikor mi magunk a vízben sem értünk egy-egy szituációt. Ez egy szubjektív sport, ahol a bíróknak is rettenetesen nehéz dolguk van. Egy vízilabda-játékvezető nem tud jót csinálni…
 |
|
| Szivós Márton örül a népszerűségnek | Fotó: Kovács Anikó |
- Mit szól az új kezdeményezéshez, az Interligához?
- Én úgy gondolom, hogy mindent ki kell próbálni, ami akár kicsit is népszerűbbé teheti a sportágat. Ha az Interliga hozza meg az áttörést és a szponzorokat, akkor el kell indítani. Nézzük meg, hogy Amerikában is milyen sportokat tudnak eladni hihetetlenül jó körítéssel. Hogy meglesz-e a haszna ennek az új sorozatnak, azt úgyis csak az idő dönti majd el.
- Fontos, hogy a mai gyerekek és kezdő sportolók előtt legyenek pozitív példák, akiktől tanulhatnak és elleshetik a trükköket. Önnek ki volt az a játékos, akire felnézett, akit megpróbált utánozni?
- Példaképeim mindig voltak, szerintem mindenképpen kellenek a fiatalok számára. Nekem elsősorban az akkori újpesti és ferencvárosi játékosok, illetve a külföldi sztárok voltak a kedvenceim. Na, meg ott volt Benedek Tibi is, aki mindig felnéztem. Gyerekként a barátaimmal mi is mindig kiválasztottunk egy-egy kedvencet, akinek utánoztuk a mozdulatait. Ahogy mondtam az előbb is, fontos, hogy az ember rakjon maga elé egy ikont, akit követhet.
- Hogy viseli a sportágával járó népszerűséget?
- Előfordul, hogy megismernek. Ez hozzátartozik az élsporthoz, és kell magának a sportolónak is. Itt Magyarországon egy éljátékos nem teheti meg, hogy ne legyen készséges, hiszen egyik sportágunk sem olyan népszerű. Nekem speciel semmi bajom sincs ezzel a dologgal. Mindenkinek jó érzés, amikor szeretettel közelednek az emberhez és szeretnék megismerni. Ennek csak örülni lehet. Ma egyébként is annyi minden elveszi a gyerekek figyelmét, annyira megváltoztak az értékrendek. Pont ezért külön elismerés, ha valaki felfigyel ránk.
- Egyértelműen rengeteg előnyt élvez egy válogatott vízilabdázó a napi élet sok szegmensében. Hogy élik ezt meg önök, játékosok?
- Nincs szerintem probléma ezzel. Mindannyian kőkeményen megdolgoztunk azért, hogy élvezhessük ezeket az előnyöket. Sokan az iskola mellett űzik ezt a sportot, mint hobbit, ami később komoly munkává, foglalkozássá változik. Nem hiszem, hogy kivetnivaló lenne, hogy néhány esetben „jobb helyen” vagyunk, másokkal szemben, de megdolgoztunk érte.