A mérkőzés eleje mindkét fél részéről a szervezett védekezésről és a keveset kockáztató, éppen ezért semmire sem jutó támadásokról szólt.
A 13. percben aztán Rézsó bravúrral kapott bele egy Farkas által kapura spiccelt labdába, majd Szőke szerzett látványos fejesmozdulat végén les miatt érvénytelenített gólt.
A szolnoki válasz sem késett soká: Bonica előbb Kotula, majd a kapufa segítségével Bozori próbálkozását hárította.
A hazaiak azonban gyorsan ébredtek: Ujhegyi a félidő helyzetét hagyta ki, amikor megcsinálta magának a ziccert, de az ajtó-ablak lehetőségét nem tudta gólra váltani a remek ütemben kifutó Rézsóval szemben.
A 33. percben Szőke szabadrúgása csattant a kapufán, mezőnyfölénybe kerültek az erzsébetiek, ami nem kis részben a csapatát jól mozgató Füzi Krisztián érdeme volt. Csak a társak nem voltak partnerek a támadások befejezésénél.
A hajrában akár mindkét csapat megszerezthette volna a vezetést, de Ujhegyi két szolnoki védő között visszagurított labdáját az érkező Farkas a blokkba vágta, szolnoki oldalon aztán a félidő záróakkordjaként Antal csavart egy baloldali szabadrúgást a kapufára.
Az inkább védekező, mintsem támadó csapatok randevúján egyik csapat sem szolgált rá a vezetésre az első félidőben mutatott teljesítménye alapján.
A szünet után nagy nyomást gyakorolt a szolnoki csapatra a hazai gárda, de helyzet és eredmény nélkül. A vendégek percekig a térfelükről sem tudtak kijönni.
Fertályóra után enyhült a vendéglátók szorítása, de hiába egyenlítődött ki ismét a játék, gólt egyik csapat sem tudott szerezni. A 66. percben az ESMTK ugyan nem állt távol tőle: Nagy Dániel a kapufára fejelt egy jobboldali sarokrúgást. Egy perccel később Farkas kapkodott egy ziccernél: középre tartó, erőtlen, lapos, 15 méteres kapáspróbálkozását Rézsó könnyen védte.
Farkas-Ujhegyi kényszerítőzött a 71. percben, de utóbbi hiába fejezte be az akciót lövéssel, Rézsó ismét jó ütemben lépett ki a kapujából. Hasonlóan cselekedett kollégája, Bonica, aki a 73. percben egy hazai védelmi hibát helyrehozva Kotula ziccerénél mentett bravúrral.
A hajrában mindkét tréner cserékkel próbált frissíteni csapatán, ami nem igazán látszódott a játékon. Viszont fáradtak a csapatok, szétszakadt olykor a pálya, már nem mozgott olyan fegyelmezetten egyik csapat sem, de hiába a kinyílt középpálya, a gól csak nem akart megszületni.
A hajrában aztán a hazai oldalon a csereember, Vörös, a szolnokiaknál az elsőszámú gólfelelős, Kotula hagyott ki tulajdonképpen meccslabdát érő ziccert.
Az így 12 pontos Szolnok a harmadik, a nyolcpontos ESMTK a második döntetlenjét játszotta a bajnokságban.