Magyar edző nevétől hangos a világ

Guttmann Béla - akit 2007-ben a The Times című angol lap minden idők nyolcadik legjobb edzőjének választott - a futballtörténelem egyik legellentmondásosabb figurájának számít. Portugáliában az 50-es, 60-as évek José Mourinhójaként emlegetik. Megosztó személyiség volt, akinél jobban kevesen értettek a futball pszichológiájához. Közös a két edzőben továbbá, hogy mindketten dicstelenül távoztak a Benficától, kísértetiesen hasonló körülmények között.

Guttmann tánc- és illemtanárként kezdte, csak ezután következett a futball, amely jó választásnak bizonyult, kétszeres bajnok lett az MTK-val, ez a duplázás később edzőként is összejött neki Magyarországon az Újpesttel.

A zsidó származású Guttmann Svájcban vészelte át a második világháború éveit, az 50-es években Olaszországban, és Dél-Amerikában szerzett nevet magának a labdarúgóedzők világában. Az aranycsapat legendás kapitányának, Sebes Gusztávnak a nyomdokain haladva vezette be a 4-2-4-es játékrendszert Brazíliában, ennek a jelentőségéről csak annyit, hogy ezzel nyerte első vb-címét Brazília 1958-ban, Pelével a csapatban.

Igazán emlékezeteset Portugáliában alkotott. 1959-ben a Porto csapatát vette át, ötpontos hátrányról lett bajnok a Benficát megelőzve, hogy aztán az ősi rivális lisszaboniakhoz igazoljon. Itt azzal kezdte, hogy húsz játékost dobott ki a keretből, fiatalítást hajtott végre, majd 1960-ban és 1961-be is megnyerte az aranyat - ezúttal a Benficával. Csapatával az európai klubfutballban is csúcsra jutott, egymás után két évben: előbb a Barcát győzték le a döntőben 3-2-re, egy évre rá az akkor világverő Realt 5-3-ra. A sikerek egyik kulcsa a mozambiki származású portugál csatárcsillag, Eusebio volt, akit Guttmann fedezett fel a Benficának.

Legendásan öntörvényű volt (arra különösen allergiás volt, ha bárki is beleszól a csapat összeállításába), egy klubnál sem tudott hosszabb időre kikötni. Azt tartják róla, hogy furfangos, ugyanakkor nehéz fickó volt, aki könnyen felkapta a vizet.

Nem meglepő módon a Benficával is botrányos körülmények között váltak el útjaik, ezt azóta is emlegetik a portugál fővárosban. Az edző fizetésemelést kért a második BEK-siker után, az elnök viszont arra hivatkozott, nem szerepel ilyen kitétel a szerződésében. Erre Guttmann vette a kalapot, s azzal köszönt el, "nélkülem száz évig nem fogtok európai kupát nyerni!"

Akkor senki sem dőlt kardjába jóslata miatt, csakhogy a hatvanas években három további BEK-döntőt elbukott a Benfica, és aztán 1990-ig újabb három európai kupadöntőt...

Hiába imádkozott az 1990-es Milan-Benfica BEK-finálé előtt Guttmann sírjánál a mélyen vallásos Eusébio, hogy a túlvilágról oldja fel az átkát, Frank Rijkaard góljával az olaszok nyertek 1-0-ra.

Az európai szereplés egyet jelent a rontás elleni küzdelemmel a Benfica számára - tartják Portugáliában. Szerda este újabb csatát veszített el a csapat ebben a háborúban, a Chelsea elleni amszterdami El-döntőben. Holott sokáig fölényben játszott, egy hosszabbításban szerzett gól megpecsételte a sorsát.

Guttmann közel negyvenéves edzői pályafutása során számtalan világhírű futballistával dolgozott együtt, így többek között Kocsissal, Puskással, a brazil Zizinhóval, Eusébióval, olyan világhírű kluboknál fordult meg, mint az AC Milan, a Porto, az FK Austria vagy a görög Panathinaikosz. Igazi világvándor volt, 13 különböző országban, 25 különböző helyen dolgozott 1973-ig, amikor egyik kedvenc játékosa, a 26 éves portugál középpályás Pavon egyszercsak összesett a pályán. Meghalt, Guttmann ezután döntött úgy, hogy felhagy az edzősködéssel 74 évesen.