MICHAEL DAWSON (Tottenham)
Energikus, jól fejelő középhátvéd, aki a hónapokig sérült Ledley King hiányában remekül összefogta a Tottenham védelmét. A Nottingham Forestben nevelkedett, ám 2005 óta a Spurst erősíti – közmegelégedésre. A BL-selejtezőt érő negyedik helyért rengeteget tett, amit Fabio Capello azzal honorált, hogy helyet biztosított számára a 30 fős, előzetes világbajnoki keretben.
RICHARD DUNNE (Aston Villa)
A Manchester City vezetői verhetik a fejüket a falba: a nyáron lemondtak csapatkapitányukról, hogy összeállhasson a védelem közepén a Lescott, Touré kettős. A két jómadár várakozáson aluli teljesítményt nyújtott, Richard Dunne viszont élete formájában futballozott az Aston Villában. Lehetetlenség volt átjátszani vagy a levegőben felvenni vele a versenyt – 30 esztendős létére elképzelhető, hogy a legszebb évei még hátravannak.
PATRICE EVRA (Manchester United)
A Vörös Ördögök védelmének jobb oldala Patrice Evra felségterülete, a létező legritkább esetben lehet csak úgy elvinni mellette a labdát. Szélvészgyors, olvassa a játékot, a francia válogatottból sem lehet kirobbantani. Ashley Cole lábtörése miatt nem volt versenytársa posztján a Premier League-ben.
BRANISZLAV IVANOVICS (Chelsea)
Az idény egyik legkellemesebb meglepetése. Ivanovics cserejátékosból stabil kezdővé vált, Carlo Ancelotti pontosan azt kapja tőle, amit vár. Lendületes, erőszakos, és egyre gyakrabban vállalkozik felfutásra a szélen. A szerb válogatottal a világbajnokságot is megjárja a nyáron.
PHILIPP LAHM (Bayern München)
Mindent elárul róla, hogy egyetlen percet sem hagyott ki a Bundesliga-idényben. Philipp Lahm a védelem mindkét szélén világklasszis teljesítményre képes, de a német válogatottnak is alapembere. Alkalmanként az ellenfél kapuja előtt is veszélyeztet, a bombagól fogalma nem ismeretlen számára.
LÚCIO (Inter)
A szombati BL-döntő a számára lesz a legpikánsabb, hiszen egykori csapatával, a Bayernnel néz farkasszemet a Bernabéuban. Ha tudja hozni azt, amit az idény többi mérkőzésén láttunk tőle, nem lehet baj: Samuellel kiválóan megértik egymást, és tandemben szívják az ellenfél támadóinak vérét. Első olaszországi évében a scudetto és a Coppa Italia már bekerült a puttonyába, a BL-címre talán már csak napokat kell várni.
PER MERTESACKER (Werder Bremen)
A különböző mutatók alapján a Bundesliga legjobb hátvédje, aki kapura is veszélyes remek fejjátékának köszönhetően. A Werder Bremen három sorozatban is érdekelt volt, amelyekben nem állta volna meg a helyét, ha a védelme nem lett volna ennyire megbízható. Kisebb hibái persze Mertesackernek is voltak, dehát kinek nincsenek?!
CARLES PUYOL (Barcelona)
Gerard Piquével fantasztikus párost alkotott az idén is Puyol, remek szereléseivel és kifogástalan helyezkedésével több alkalommal is döntetlentől, adott esetben vereségtől mentette meg a Barcelonát. Legemlékezetesebb alakítása a novemberi El Clásicóra datálódik, főként rajta múlott, hogy Zlatan Ibrahimovic egyetlen gólja győzelmet eredményezett a Barcelonának.
SERGIO RAMOS (Real Madrid)
Az utóbbi évek megingásai után ismét kiegyensúlyozott formában futballozott Sergio Ramos. Szükség is volt rá, hiszen a védőtársak jóval mérsékeltebb sikerrel végezték a dolgukat, mint az andalúz szikla. A védelem közepén és jobb oldalán is megállja a helyét, nem ő hibáztatható azért, hogy a Real Madrid trófea nélkül zárta ezt az idényt is.
THOMAS VERMAELEN (Arsenal)
Kolo Touré pótlására érkezett az Emiratesbe, ahol hetek alatt beilleszkedett, és nagyszerű párost alkotott William Gallasszal. Már az első bajnokiján gólt szerzett az Everton ellen, és később is rendszeresen veszélyeztetett fejjel, annak ellenére, hogy 183 centis magasságával nem sorolható az égimeszelők közé. Gallas alighanem búcsút int a nyáron Észak-Londonnak, így a belga új társat kaphat.
A topligaidényből már csak az egy szem Spanyol Kupa-döntő van hátra, így indokoltnak láttuk, hogy értékeljük a mögöttünk hagyott hónapokat. Ezúttal a legjobb kapusok közül tízet emeltünk ki, akik egytől egyig nemcsak a kötelezőt...
Tovább a teljes cikkhez »