Fülöp: A Bernabéu is kicsi lett volna...

Szerző: shLétrehozva: 2009. április 2. 15:40
Villantak a vakuk, mindenki aláírást kért tőle, gyerekek zsongták körül, interjúról interjúra baktatott. Fülöp Mártonnak csupán jó tíz métert kellett volna megtennie - mindez azonban majd' egy órájába került. A Sunderland strázsája utolsó játékosként hagyta el a Puskás Ferenc Stadion főépületét...


- Szerintem ezt a pár métert képes sokkal gyorsabban is megtenni.

- Jól mondja, ezt korábban többször próbáltam már, és valahogy mindig sikerült fürgébbnek lennem.

- Nem szemtelenkedni szerettem volna…

- Tudom, értem a kérdést.

- Szóval, azt hiszem, ez most a magyar válogatottnak, azon belül pedig Fülöp Mártonnak szól. Édes a teher, ugye?

- Most nézzen körbe! Ki ne örülne annak, ha egy, netán egymást követő két győztes mérkőzés után ballag ki az öltözőből? Még akkor is, ha csupán az egyiken védett. Egyáltalán nem zavar a felfordulás, mi több, kifejezetten jólesik az érdeklődés.

- Nekünk viszont nem esett annyira jól, hogy a hetedik és a nyolcvanadik perc között lerágtuk a körmeinket. Voltak pillanatok, amikor bravúrra volt szüksége. Mi történt, hogyan látta a meccset hátulról?

- Szerintem semmi különös nem történt. Talán annyi, hogy a máltaiak meglepően jól és szervezetten léptek fel. Ők is futballoztak. Megkockáztatom, szimpatikusan játszottak. Bárhogy is szerepeltek eddig, ma már Málta sem a pofozógép szerepét tölti be. Egyáltalán nem olyan rosszak, mint azt sokan hiszik. Ugyanakkor én nem éreztem annyira nyomasztónak a találkozót, bár az is igaz, egyszer-egyszer be kellett avatkoznom. A vége aztán megint a miénk volt, a többit meg tudjuk.

- Ezt pedig vastapssal és örömünneppel honorálta a közönség. Csaknem negyvenezren tomboltak a lefújást követően, pedig nem Brazília, Olaszország vagy Anglia érkezett hozzánk.

- Hát igen. Mindannyian erről beszélünk. Hihetetlen, amit az emberektől kaptunk, kapunk. Teltház, remek hangulat, és ez nekünk, a magyar válogatottnak szólt. Kizárólag. Talán már a kétkedők is elhiszik, hogy Magyarországon igenis szeretik a futballt és igény van a jó eredményekre. Azt hiszem, szerdán még a Bernabéu Stadion is megtelt volna, ami önmagáért beszél. Nem kellene esetleg egy nagyobb aréna?

- Fogalmazzunk úgy, ez a nagyfokú érdeklődés azt jelzi, hogy Magyarország igencsak jól áll e pillanatban a csoportban.

- Fogalmazzunk úgy, hogy míg korábban arról beszéltek, hogy Magyarország nincs jelen a futball térképén, addig most arról beszélnek, hogy Erwin Koeman legénysége igenis beleszólhat a kijutás kérdésébe. Rettegjenek csak az ellenfelek!

Gera szerint a világ: Jöhetnek a svédek!
Az albánok ellen szombaton alig jutott neki néhány másodperc, Málta ellen mindenki a kezdőcsapatba várta, mégis mindössze egy félidőt kapott. A Fulham sztárjának, Gera Zoltánnak viszont ennyi is elég volt. A 80. percben fejelt, majd szaltózott, ez a mozgássorozat pedig csak jót jelenthetett. A középpályás góljával levette a lelki terhet az együttesről – Gerzson vérprofi.
„Nem, egyáltalán nincs bennem tüske amiatt, hogy a négy félidőből alig több, mint egyen kerültem pályára. Már mondtam, ezt a kapitánnyal megbeszéltük. A gólom? Huszti Szabi tekert középre, nekem már nem volt nehéz dolgom. Szó sincs nemes bosszúról, csak a dolgomat tettem. Örülök, hogy sikerrel. Zsebben a hat pont, összesen már tizenhárom. Ez arra jó, hogy kellő önbizalmunk legyen a folytatásra. Lelkiekben már most a svédekre készülünk!