Négy és fél évet futballozott Sopronban Fehér Zoltán. A védőként és védekező középpályásként is bevethető játékos tagja volt három éve a Magyar Kupa győztes gárdának, majd egy rövid Fáy utcai kitérő után visszatért. Azóta, hogy a télen szétesett, s gyakorlatilag megszűnt a soproni klub, keveset lehetett hallani róla - egy idehaza nem túl ismert bolgár élvonalbeli együtteshez, a Vihren gárdájához szerződött.
Talán nem meglepő, hogy a csapat neve, amelybe a csupaszív, nagy munkabírású futballista eligazolt, nem mond sokat a szurkolóknak. Éppen ezért kértük a csapatával jelenleg már a következő szezonra készülő játékost, mutssa be a jelenlegi csapatát.
"A Vihren egy a görög határtól húsz kilométerre lévő kisváros, Sandanski csapata. Nem sztáregyüttes, kiscsapat, amely három éve került fel az élvonalba."
Fehér Zoltán nemhogy megállta a helyét, várakozáson felül szerepelt új csapatában.
"A télen, amikor kikerültem, elég nehéz helyzetben volt a csapat, kieső, azaz a tizenötödik helyen állt. A tavasz talán nem túlzás azt mondani, igen jól sikerült, mind a csapatnak, mind pedig nekem, hiszen egészen a tizedik helyre küzdöttük föl magunkat. Ami a saját játékomat illeti, tizenöt mérkőzésből tizennégyen játszottam. Talán ez is jelzi, hogy a teljesítményemmel a védekező középpályás poszton nem volt gond, ráadásul - bár nem ez volt a fő feladatom, sikerült két gólt fejelnem."
Fehér amikor kiment, kétéves szerződést kötött a bolgár klubbal, amely úgy tűnik, nem csinált rossz vásárt vele.
„A bajnokságban van két-három csapat, elsősorban a CSZKA és a Levszki, amely technikás, szép futballt játszik. A többi csapat futballja nagyon harcos, erőszakos, de nem igazán pengés. Az iram, a keménység, a hajtás szerintem nagyobb, mint a magyar bajnokságban, mit szépítsük, „ütnek-vágnak” a játékosok. Azt gondolom, technikai tudás terén a bolgár csapatok többsége nem jobb, mint a magyar élvonalban szereplőké.”
„Csapatunkban sok a légiós, vagyunk vagy nyolcan külföldiek, görög, uruguayi, brazil, argentin játékos. Tavasszal kölcsönben itt volt Lukács Tihamér is, de neki vissza kellett mennie a ZTE-hez. Ahhoz képest, mennyi külföldi van és hány országból, bolgár edzőnknek, akinek a futballról vallott nézetei leginkább Pintér Attiláéra emlékeztetnek, sikerült egységes, szervezett csapatot kialakítania.”
A Vihren már - Fehér Zoltánnal a soraiban - készül a következő évadra. Jelenleg a bolgár hegyek lejtőin-emelkedőin gyűjtik az erőt a játékosok a következő szezonra, s hamarosan Németországba utaznak edzőtáborba, ahol már több felkészülési mérkőzés is szerepel majd a programban.