Elhunyt a legendás Illovszky Rudolf

Szerző: shLétrehozva: 2008. szeptember 23. 10:39
Gyászol a Vasas és a magyar labdarúgás: kedd hajnalban elhunyt Illovszky Rudolf, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a piros-kék klub legendája. A sportembert múlt héten szállították kórházba tüdőgyulladással, napokon át altatták.


Illovszky Rudolf 1922. február 21-én született, az MTK-ban kezdett el focizni, majd tizenöt éven keresztül (1941-1956) futballozott az élvonalban a Vasas játékosaként. A piros-kékek tagjaként 270 mérkőzésen 87 gólt szerzett. Villámgyors balszélsőként vezéregyénisége volt a csapatnak. Három alkalommal szerepelt a a magyar válogatottban is.

 

Még játékosként edzői képesítést szerzett, trénerként is a Vasasban kezdett dolgozni: 1960 és 1977 között négyszer nyert bajnokságot (1961, 1962, 1965 és 1977-ben), háromszor Közép Európai Kupát és 1986-ban Magyar Kupa-győzelemre vezette csapatát. Élvonalbeli szakvezetőként 445 találkozón ült a kispadon. Külföldön is szép sikereket ért el a görög Pireusznál és az osztrák Admira Wackernél. Tizenhárom évvel ezelőtt ismét leült a Vasas kispadjára és megmentette az együttest a kiesésétől.

 

Két időszakban volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, előbb 1966-67-ben, majd 1971 és 1974 között. Összesen 29 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Vezetése alatt a válogatott ezüstérmet szerzett az 1972-es müncheni olimpián, és ugyanebben az évben kijutott az Európa-bajnokságra is, ahol negyedik lett nemzeti tizenegyünk, akiket 1972-73-ban Európa legjobb négy csapata között tartották nyilván.

 

Nyugdíjazása óta a Vasas több felkérésének is eleget tett. Kezdetben edzőként, majd utánpótlás-vezetőként, később elnöki tanácsadóként és szakosztályvezetőként is tevékenykedett. A Fáy utcai stadion évek óta az ő nevét viseli.

 

Tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat elnevezésű kitüntetést vehette át. Illovszky Rudolf a magyarországi labdarúgás érdekében végzett tevékenysége és sportpályafutása elismeréseként érdemelte ki az elismerést Sólyom László köztársasági elnöktől.

 

MÉSZÖLY KÁLMÁN MEGEMLÉKEZÉSE:
„Éppen ma érkeztem haza külföldről, s ahogy beléptem a lakásba értesítettek arról, hogy mi történt a „kisöreggel”. Holnap akartam bemenni hozzá a kórházba... - mondta Mészöly Kálmán, aki a Vasasban és a válogatottban is játékosa volt a legendás trénernek.
A korábbi kiváló válogatott védő, majd a nemzeti csapatot háromszor irányító szakember 50 éve állt szoros kapcsolatban Illovszky Rudolffal.
„Már három éve súlyos egészségügyi problémái voltak, elsősorban a lábával, most pedig jött a tüdőgyulladás. Tudtam, hogy nagy a baj, de bíztam bene, hogy a hatalmas akaratereje segít. Elmondhatatlanul sajnálom, 1958 óta ismerem, rengeteg a közös emlék, nehéz bármit is mondani...” - nyilatkozta elcsukló hangon a Szőke Szikla. (MTI)

 

A Vasas labdarúgócsapatának jelenlegi vezetőedzője Mészöly Géza, továbbá Vancsa Miklós ügyvezető és Tóth András kapitány is megrendülten köszönt el az edzőlegendától az együttes hivatalos honlapján.

 

Mészöly Géza:

- Éppen a Tomori utcai általános iskolában voltam egy rendezvényen, amikor megtudtam, hogy mi történt. Nem szégyellem, elsírtam magam, hisz második apámként tiszteltem Rudi bácsit. Februárban, az öltözőben köszöntöttük a csapattal együtt a születésnapját. Ma délután egy órakor ugyanott gyertyát gyújtunk a tiszteletére. Bocsánat, de egyszerűen most nem tudok mást mondani.

 

Vancsa Miklós:

- Az kevés, hogy megrendültem, nem tudom szavakba önteni, hogy mit érzek. Olyan sokat tanultam Tőle, annyi mindent köszönhetek Neki, hogy arra nincs kifejezés. Az edzéseken, illetve amikor együtt utaztunk mérkőzésekre, az mindig egy külön élmény volt számomra. Amit ezeken az utakon megtanulhattam, az felért egy egyetemi diplomával.
Személyében az egyenesség, a becsület, és a következetesség egyik jeles képviselője távozott közülünk. Azt szokták mondani, hogy senki sem pótolhatatlan. Most úgy érzem, hogy ez a mondás nem igaz. Az Ő személye és személyisége igenis pótolhatatlan. Minden száz évben talán, ha egy ilyen ember születik.

 

Tóth András:

- Nehéz bármit mondanom. Nekem különösen, hiszen hozzám nagyon közel állt. Ő volt az, aki segített engem, hogy idekerülhessek, tehát mondhatom, hogy egész játékos-pályafutásomat meghatározta a személye. De nem hiszem, hogy a csapatból bárki semleges tudna maradni Vele kapcsolatban. Minden edzésen ott volt, velünk volt és nincs olyan játékos a keretben, aki ne szerette volna, akihez ne lett volna egy-egy jó szava. Tudjuk, hogy szinte élete utolsó pillanatáig a Vasasért élt, és nagyon nagy űrt hagy maga mögött most.

 

Kedden 20 órától a Vasas szurkolói gyertyagyújtással emlékeznek a legendás Mesterre az Illovszky Rudolf Stadion eredményjelzőjénél. A honlap úgy tudja, más együttesek drukkerei is jelezték már részvételüket.

 

MARKOVTS LÁSZLÓ BÚCSÚZIK:
- Illovszky Rudolf halálával pótolhatatlan értékét veszítette el a Vasas - jelentette ki Markovits László, a piros-kék klub ügyvezető elnöke az után, hogy kedd hajnalban elhunyt a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Vasas egykori kiváló játékosa és edzője.
„Elsőként engem értesített a család, s ez nemcsak a klubelnöknek szólt, hanem annak, hogy Rudi bácsival rendkívül bensőséges volt a viszonyunk, majdhogynem apámként szerettem őt - mondta Markovits László. - Tisztességes, egyenes, szorgalmas ember volt, még egy ilyen nem lesz a Vasas életében, ez egészen bizonyos. Szó szerint élt-halt a Vasasért, nem véletlenül neveztük el róla még életében a Fáy utcai stadiont, hiszen mindent, de mindent megtett szeretett klubjáért, azért, hogy sikeresek legyünk. Mindennél többet elmond, hogy a nekem írt búcsúlevelében, afféle végrendeletben azt kérte: Vasas-mezben szeretné eltemettetni magát.” (MTI)