A 2007-2008-as pontvadászat megnyerése után nagy várakozás közepette készült a Bajnokok Ligája-mérkőzésekre és a bajnokságra az MTK együttese. Természetesen elsősorban a nemzetközi kupameccsekre való felkészülés tartotta lázban a csapatot. Az edzéseket a bajnokságot megnyert kerettel kezdték meg, kiegészülve Nagy Gáborral, Marko Raduloviccsal, Melczer Vilmossal és Balogh Bélával. Ám gondok is akadtak akkoriban...
- Hogyan is kezdődött az idény?
- Nem volt zavartalan a felkészülésünk - kezdte a klub honlapján Garami. - Egyrészt ismert volt, hogy a BL-szereplést követően négy-öt játékos távozik, másrészt az alapcsapatból sérülés miatt nem tudott rendesen edzeni Urbán Gábor és Pintér Ádám, Kanta József pedig súlyos sérülést szenvedett. A jó felkészüléshez a csapat minden segítséget megkapott. Ausztriában edzőtáboroztunk, és nemzetközi mérkőzéseket játszottunk erős csapatok ellen. Mégis a tétmérkőzések indulásánál a szokásosnál nagyobb volt a feszültség a csapatban.
- Sajnos a lehető legkeményebb rivális, a Fenerbahce volt az ellenfél a Bajnokok Ligájában. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez a két meccs?
- Jobb szereplésre számítottunk annak ellenére, hogy neves csapattal kerültünk szembe. Az isztambuli mérkőzés eredménye és helyenként a játék is a körülmények figyelembevételével elfogadható volt, de a hazai mérkőzésen nagyon gyengén teljesítettünk. Ráadásul a rutintalanságunk miatt a mérkőzés végén saját pontrúgásainkból háromszor kontrázott le és mattolt bennünket a Fenerbahce, így nagyarányú vereséget szenvedtünk. Úgy éreztük, hogy ennél sokkal jobbra leszünk képesek, ezért a mutatott játék és a nyújtott teljesítmény nagyon megviselt mindannyiunkat.
- Aztán már az MTK nyakán lihegett a bajnokság is...
- Az elmúlt négy évben eredményességi célkitűzés nem volt, az élvezhető játék, a fejlődés és a minél jobb eredmény elérése volt a cél. A nyáron több fontos játékos távozott a csapattól, ezért a vezetés jelezni kívánta a szurkolóknak és a közvéleménynek, hogy gyengébb kerettel vágunk neki a bajnoki évnek, és ez várhatóan gyengébb teljesítményt is eredményez. Ezért a negyedik-nyolcadik helyet jelölte meg célként a vezetőség.
- És akkor még egy nem várt, ugyanakkor kivédhetetlen probléma is felütötte a fejét a csapatnál.
- Senki nem számított arra, hogy ilyen mértékű sérüléshullám éri a csapatot. A tervezett alapcsapatból rendszeresen hiányoztak, Kanta, Pál, Urbán, Vadnai, Pintér, Radulovics, Szabó, vagy éppen Pátkai, de olyan mérkőzés is akadt, amelyen a felsoroltak közül csak egy szerepelt a csapatban. Az is többször előfordult, hogy olyanok játszottak, akik az előző hetekben keveset tudtak edzeni, így nem megfelelő állapotban kaptak játéklehetőséget. Ezért óriási különbség van az elmúlt év és az idei őszi szezon teljesítménye között, amit a számok is jól mutatnak.
- Valóban, tizenöt mérkőzésen csupán öt győzelem, négy döntetlen és hat vereség, mínusz kettes gólarány, tizenkilenc pont. Ez a tavaly ilyenkori mutatókhoz, a harmincnégy ponthoz képest jókora visszaesés.
- Sajnos így van. A teljesítményünk a tizenegyedik forduló után még elfogadhatónak volt mondható, hiszen addig tizenhét pontot szereztünk. A középpályások kiesését azonban már nem bírta el a csapat, és négy mérkőzés alatt csak két pontot sikerült begyűjteni. Kanta, Szabó és Pátkai sérült volt, Zsidait eltiltották. Különösen fájóak voltak a hazai pályán elvesztett mérkőzések, amelyek döntő mértékben befolyásolták az őszi teljesítményt.
- Az egyetlen mentsvár a Magyar Kupa-szereplés volt.
- Két ellenféllel játszottunk. Az NB II-es Kozármisleny ellen egy mérkőzésen dőlt el a továbbjutás. Százhúsz perces küzdelem után tizenegyesekkel jutottunk tovább. A következő körben Kaposváron 4-2-re, a Hungária körúton 6-1-re győztünk. Látszólag könnyen nyertünk, a valóságban viszont, különösen idegenben nagyon megküzdöttünk a továbbjutásért. A következő ellenfél az Újpest lesz, természetesen mindenki tudja, hogy erős riválissal kerültünk szembe, de ha a sérültek meggyógyulnak, lényegesen nagyobb lesz a csapat játékereje és remélem, élünk a lehetőséggel.
- Mik a célok a csupán másodrendű Ligakupában?
- Úgy döntöttünk, hogy a Ligakupában nem az eredményességet tartjuk a legfontosabb feladatnak. Ennek megfelelően az volt az elképzelés, hogy a sorozat mérkőzéseit az NB I-es keretből a bajnoki mérkőzéseken kevés játéklehetőséget kapó játékosok és az NB II-es csapat játékosai közül az első csapathoz legközelebb állók szerepeljenek a fejlődésük biztosítása érdekében. Az utolsó három Ligakupa-mérkőzésen már nem volt válogatott mérkőzés, ezért jobb összeállításban tudtunk szerepelni. Ez a játékban és az eredményességben is megmutatkozott.
- Amennyiben az egész évet vesszük górcső alá, mondja, elégedett?
- Noha az őszi szezon a felsorolt nehézségek miatt nem a várakozásnak megfelelően sikerült, a 2008-as év mégis az MTK sikerévei közé tartozik.