Fradi-MTK mérkőzést, azaz nevében örökrangadót rendeztek a labdarúgó NB II Keleti csoportjában. Apró szépséghiba, hogy a vendégcsapat neve után oda kell biggyesztenünk egy II-est, lévén a kék-fehérek tartalékcsapata vendégeskedett az Albert Flórián Stadionban, „nagy testvéreik” mindössze a lelátóról vagy a televízió képernyőjén keresztül figyelhették pályán küzdő klubtársaikat.
Ennek szellemében a hazai csapat nem elégedhetett meg csak a három ponttal hazai környezetben (igaz, nem lenne ez másként az MTK „I” ellen sem), amellyel visszafoglalhatta volna első helyét a tabellán. Délutáni győzelmének köszönhetően ugyanis a Bőcs ugrott a tabella első helyére, miután 3-1-re múlta felül a Makót.
Az összecsapást a helyszínen tekintette meg Kevin McCabe, a zöld-fehérek tulajdonosa, aki a páholyban kedélyesen sörözgetve, népes baráti társaság kíséretében szorított a hazai sikerért. Az első félidőben azonban sem ők, sem az arénába kilátogató mintegy ötezer fanatikus nem láthatott gólt, pedig formás akciókból nem volt hiány a negyvenöt perc alatt.
A zöld-fehérek diktálták az iramot, ám a bal szélen rendre felfutó Tóth Bence beadásait nem tudták gólra váltani társai. Az MTK védelme a lomhán mozgó támadókkal ellenben tette a dolgát, és a vezetőedzői utasításnak megfelelően szinte hiba nélkül látta el feladatát. Tette ezt úgy, hogy a vendégek csak elvétve lépték át a félpályát, és egy kósza Présinger Ádám-próbálkozáson kívül vajmi keveset veszélyeztették Jan-Michael Williams kapuját.
Az 50. perc körül mégis a hazai szurkolók kezdtek el fütyülni, megunva, hogy kedvenceik bő háromnegyed óra alatt egyszer sem tudtak túljárni Szatmári kapus eszén. A legközelebb a gólhoz Bartha László járt, akinek lökete a felsőlécről nagy bánatára kifelé pattant.
A Fradi ezt követően is lendületben maradt, ám a befejezéssel gondja akadt, így mindössze gólnélküli döntetlenre végzett az MTK második csapatával. A hazaiak botlásuk után a második helyre szorultak vissza, jelen pillanatban a Bőcs áll feljutó helyen az NB II Keleti csoportjában.