Hit nélkül nem fog menni – mondta Herczeg András klubmenedzser a meccs előtt, de tanítványai mégis megilletődötten léptek pályára. Pedig a 4-1-es berni vereség után nem volt mitől tartaniuk, felszabadultan futballozhattak volna.
De nem tették, és ezzel az amúgy is magabiztos vendégek dolgát megkönnyítették. Mintha Schneuwly bombagólja ébresztette volna fel a Lokit. A piros-fehérek parádés tíz percet produkáltak, és Oláh akár egy személyben is megfordíthatta volna az állást. Mindenesetre az iksz szünetben biztató volt, hiszen az első meccsen is 1-1 volt az eredmény.
A fordulás után még inkább felpörögtek az események, levegőben lógott az újabb debreceni gól, de helyette jött a hidegzuhany. Regazzoni villant, és szertefoszlatta az ébredő reményeket. Yapi meg a kegyelemdöfést is megadta.
A debreceni ultrák bevonták zászlóikat, percekre hátat fordítottak a pályának, és már az sem hozta őket tűzbe, hogy csereként beállt, óriási lelkesedéssel játszó Dudu szépített.
Nos, igen: ha mindegyik debreceni labdarúgó hasonló szellemben lépett volna pályára az első perctől kezdve, mint a nigériai csatár, legalább a győzelmet megszerezhette volna a DVSC-TEVA.
Így viszont nem pusztán a párharcot veszítette el az újfent visszafogottan futballozó hajdúsági alakulat, hanem drukkereik bizalmát is.