A görögök az újabb csodában reménykednek

Szerző: SHLétrehozva: 2012. május 31. 19:38
CSAPATBEMUTATÁS. Az Európa-bajnokságig hátralévő napokban a torna résztvevőit mutatjuk be, a sort a görögökkel folytatjuk A ’92-es dán produkciót kopírozták 2004-ben, azzal a különbséggel, hogy válogatottjuk edzőtáborból érkezett az Európa-bajnokságra, nem a strandról.


 

Egyébként ugyanolyan lesajnált kiscsapat volt, akár a dán: egészen addig nem vették komolyan, amíg a játékosok nyakába nem akasztották az aranyérmeket. Igaz, ők sem vették magukat komolyan, a coubertini jelszó jegyében érkeztek Portugáliába, továbbá abban a reményben, hogy nagyot talán nem égnek. Spanyolország, a házigazda Portugália, valamint Oroszország (csoport)társaságában a tisztes szereplés is megtette volna. Arra, persze, a görögök gondolni sem mertek, hogy legyőzik a hazaiakat, és 1-1-et játszanak a jóval esélyesebb spanyolokkal. Még az oroszoktól elszenvedett vereség is belefért, a második helyen jutottak tovább – igaz, csak több lőtt góllal előzve a spanyolokat. Az a csapat azonban, amelynek Otto Rehhagel a kapitánya, sosem játszik megalkuvón.

A német mester hazájában tett már csodát csapattal – az újonc Kaiserslauternnel megnyerte a bajnokságot –, és valószínűleg arra gondolt, hogy az Eb-n sincs szükség nagy attrakcióra, csupán eggyel több gólt kell lőni, mint az ellenfél. Ez lehetett a taktika, ugyanis a folytatásban három góllal éppen három meccset nyertek; a bravúr abból állt, hogy egyet sem kaptak. Mire Európa felocsúdott, a görögök már el is vitték a kupát. Szeitaridisszel, Kapszisszal, Baszinasszal és hozzájuk hasonló, a nemzetközi elitben nem jegyzett futballistákkal, miközben a vetélytársaknál Raúlok, Figók, Rooneyk, Zidane-ok, Del Pierók, Seedorfok szerepeltek…

A legutóbbi kiírásban sem ők voltak a csoport esélyesei, igaz, a máltai, a grúz, a lett és az izraeli válogatottól nagyon nem kellett tartaniuk. Elég volt megnyerni a horvátokkal szembeni párharcot, ami sikerült is: a görögök csoportelsőként jutottak ki a „keleti” tornára.

Ami az Eb-történelmüket illeti, tizenhárom próbálkozásból csupán háromszor szerepeltek a döntőben, viszont egyszer, ugyebár, nyerni tudtak: egészen jó arány, ráadásul a végső sikerrel rajtuk kívül csupán nyolc ország büszkélkedhet. Hiába, no, a görögök értenek a történetíráshoz…

Magyar szálak
Négy magyar labdarúgó szerepel jelenleg a görög bajnokságban: Rudolf Gergely a Panathinaikoszban, Bodor Boldizsár a krétai OFI-ban, Megyeri Balázs az Olimpiakoszban, Pogacsics Krisztián a Panioniszban futballozik. Tavaly ősszel Németh Krisztián is Görögországban próbálkozott, ám korántsem büszkélkedhet olyan sikerekkel, mint két idősebb pályatársa. Esterházy Márton a nyolcvanas évek közepén három idényt játszott az AEK Athénban, illetve a Panathinaikoszban. A legnagyobb csinnadratta Détári Lajos érkezését kísérte, akit Giorgosz Koszkotasz, a milliárdos, később pénzügyi visszaélések miatt az Egyesült Államokban börtönbe kerülő klubtulajdonos 17 millió márkáért igazolt le az Eintracht Frankfurttól. A sokszoros válogatott középpályás két idényt húzott le az Olimpiakoszban – 55 mérkőzésen szerzett 33 gólja figyelemre méltó produkció.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
Lengyelország a dicső múlt árnyékában
CSAPATBEMUTATÁS. Az Európa-bajnokságig hátralévő napokban a torna résztvevőit mutatjuk be, a sort a társházigazda lengyel válogatottal kezdjük. Nem őszül bele a kutatómunkába az a sporttörténész, aki a Fehér Sasok Európa-bajnoki...
Tovább a teljes cikkhez »