Rögtön a rajt után egy mítikus kaptató, a Passo Pordoi várt a kerekesekre, s bár Simoni és Leipheimer is a vártnál nagyobb lendülettel kezdett a szakaszhoz (egy szökésben is benne voltak), leginkább azért a hegyi pontversenyben érdekeltek tettek ki magukaért, Sella, Rujano és Baliano volt a sorrend a csúcson.
Az első hegyen összesen kilenc fős szökevénycsapat lógott meg: Baliani, Sella (CSF Group), Rodriguez, Karpec (Caisse d'Epargne), Voigt (CSC), Bettini (Quick Step), Petrov (Tinkoff), Cardenas (Barloworld) és Miholjevic (Liquigas). Mintegy két perccel tekertek a főmezőny előtt a hegy után.
A San Pellegrinó-csúcs sem okozott nekik gondot, s tartották a differenciát, majd Sella támadása után (aki magával vitte Balianit és Rodriguezt is) több részre szakadt a csoport.
A harmadik emelkedő, a közel 20 km hosszú Passo Giau már a favoritokat is megmozgatta. Először a Liquigas fokozta a tempót, ennek Andreas Klöden és Bosisio látta a kárát, akik rögvest egy a főmezőny mögött egy perccel tekerő gruppetóban találták magukat.
A nagymenők közül aztán előbb Pellizotti, majd Di Luca is támadott, az összetett második Contador, ha nehezen is, de tartotta a lépést. Előttük a Sella, Baliani, Rodriquez trió nem akart fáradni, mögöttük Klödenék már három perces távolságba kerültek.
Nibali és Perez fel tudott zárkózni az élre, a Passo Fedaián aztán a szombati hős, Emanuele Sella viszont robbantott, s öt kilométerrel a vége előtt 1:45 perces előny birtokába került.
Mivel a nagyok csak későn támadtak, óriási meglepetésre Sella megint révbe ért, mögötte Ricco mintegy két perc hátránnyal ért fel Pozzovivóval a nyakában.
Di Luca a cél előtt tudott elszakadni pár másodpercre Simonitól és Contadortól.
A tavalyi Tour-győztesnek azonban bejöttek a számításai, átvette a vezetést összetettben Ricco (33 mp. hátrány) és Di Luca (55 mp. hátrány) előtt.