Az utolsó csoportmeccs következett Pat Cortina tanítványai számára. Ha nyernek Fehéroroszország ellen a rendes játékidőben, továbblépnek. Minden más esetben a csoportban maradásért kell harcolniuk.
Nem volt olyan honi szurkoló, aki ne hitt volna a sikerben. Hogy is lehetett volna? Az ország egy emberként állt a csapat mögé. Jól érzékelhető ez azon, kik szántak rá egy-másfél órát az idejükből, hogy láthassák Szuper Leventéék játékát.
Sárfalvi Péter is az optimisták közé tartozik. Négyszeres világbajnok öttusázónk a SportHirado.hu kérdésére még a mérkőzés előtt elmondta, ő a győzelemre tippelt a most is jelenlévő betsson.com online fogadóiroda munkatársánál.
„Én nagyon pozitívan állok hozzá. Szerintem nyerünk, úgy, hogy a háromszor húsz perc után döntetlen lesz és a hosszabbításban mi kerekedünk felül” – mondta a jelenleg tévésként dolgozó korábbi klasszis, aki végül nem tudta megvárni a harmadik harmadot. Kisfia várta otthon. Távozása előtt azért még egyszer nyomatékosította, „nyerünk a hosszabbítás után”.
A realitás nem ez volt persze, ezt mindenki tudta, érezte. Ennek ellenére a jelenlévők többsége piros-fehér-zöld sikerre voksolt. Élt is a remény sokáig, egészen pontosan az 55. percig.
Peterdi Imre találatánál a második harmadban például tucatnyi torokból harsant fel azonnal: „GÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!”. A szurkolói klub délutánját színesítő csinos modell, Bódi Sylvi is „elkapta a fonalat”.
„Korábban még nem láttam hokimeccset, és őszintén szólva a szabályokat se ismerem igazán. Ettől függetlenül rettenetesen szorítok a válogatottnak” – fektette le rögtön az elején a tényeket a férfiszíveket gyakran megdobogtató hölgy. Amikor azonban az egyébként főként az extrém sportokért lelkesedő lánytól a végén megkérdeztük, hogy megszerette-e ezt a fagyos sportágat, lelkesen felelt.
„Még nem vagyok annyira rákattanva, de nagyon izgulok. Várom már, hogy történjen valami, hogy újabb gól legyen. El is kéne mennem hamarabb, de most már megvárom a végét” – mondta Sylvi, aki a harmadik harmadra már a sorcserékkel és a játékosok számával is tisztában volt. Újabb szurkolót nyert meg tehát magának a magyar jégkorongsport.
Mi az, hogy csak egyet?! Százezreket! Még azok is figyelik az eseményeket, akik korábban korcsolyapálya közelében sem jártak. Ahogy a futballra örökösen, most a hokira igaz a mondás: tízmillió jégkorong szövetségi kapitány és játékvezető van most az országban.
A Champsben csak egy bíró volt. Ő viszont hivatásos. Nagy Attila fiatal kora ellenére a magyar élvonal egyik bírája, sok-sok izgalmas meccsel a háta mögött. A sporttárs elmondta, óriási lemaradásban vagyunk a hokisnemzetekkel szemben, így a mostani eredménysor nem meglepetés.
„Amíg mondjuk Kanadában több ezer játékvezető tevékenykedik, addig itthon összesen negyvennégyen vagyunk. De tovább megyek. Itthon van kétezer igazolt játékos körülbelül, amibe beletartoznak a minik és az öregfiúk is. Észak-Amerikában, de Svájcot is vehetjük példának, tízezrek játsszák ezt a sportot. Amit már sokan elmondtak, ezekben a nemzetekben szinte korcsolyával a lábukon születnek a gyerekek. A másik fontos dolog pedig a létesítményhelyzet. Magyarországon az átmenetiekkel együtt összesen tizenhét hokipálya van. Ha jól tudom, csak Detroitban van ötvenkettő…” – mondta érezhető keserűséggel a hangjában Nagy. Ehhez nem is lehet mit hozzáfűzni…
A fiatal játékvezetővel érkezett egyébként Borbás Gergely is, aki az utolsó rosták egyikén „akadt fenn”. Pat Cortina végül nem vitte el Svájcba az Újpest kapitányát. Sportemberi nagyságát bizonyította azonban a válogatott hokis, hogy rendkívül sportszerűen szurkolt társainak itthonról is.
„Szlovákia ellen voltak jó pillanataink, Kanadával szemben pedig ez volt a realitás. A fehéroroszokat pedig még nem vertük meg korábban”. Ezúttal sem sikerült. Most nem tizenhárom, hanem háromszáz másodpercen múlt. A negyedik kerületi játékos hozzátette, főleg sms-ben tartja a kintiekkel a kapcsolatot, és nagyon szurkol nekik, hogy kiharcolják a bennmaradást.
„Rettenetesen nehéz lesz. A következő meccseken még bármi előfordulhat. Akár nagyon ki is kaphatunk, de nagy arányban nyerhetünk is. Bízom benne, hogy sikerül a háromból kettőt behúzni és bennmaradni.”
Nincs megállás. Háromból három vereség, de még csak most jönnek majd az igazi izgalmak. De hogy eshetne ki egy olyan csapat, amelynek tízmillió – hozzáértő - szövetségi kapitánya van…?