A svájciak a szombati, Csehország elleni nyitómeccsel a bázeli St. Jakob Parkban esnek át a tűzkeresztségen, rendezőtársaik, az osztrákok pedig vasárnap a bécsi Ernst Happel Stadionban kezdik meg szereplésüket a kontinenstornán, ahol a horvátokkal néznek farkasszemet.
A futball Eb-t beharangozó esélylatolgatások során a legtöbben úgy számolnak, hogy a két házigazda hat meccset játszik együttvéve, azaz az osztrák és a svájci válogatottat is hiába keressük majd a negyeddöntő mezőnyében, mindketten elvéreznek a csoportküzdelmek után.
A svájci szurkolók erről hallani sem akarnak, az osztrák drukkerek viszont nem álmodnak a továbbjutásról, számukra minden meccs ajándék. Josef Hickersberger szerint azért korai lenne már is temetni csapatát, hiszen még el sem kezdődött a torna.
„Alaposan feltérképeztük a horvátokat, nincs mitől tartanunk. Bár hazai környezetben szerepelünk, nem mi vagyunk a párharc esélyesei, persze ne higgye azt senki, hogy feltett kézzel megyünk ki a pályára” – kezdte a szövetségi kapitány. – Ha jó napot fogunk ki és van egy kis szerencsénk, bármi megtörténhet. Legalább negyven százalék esélyt látok arra, hogy begyűjtsük a három pontot.”
„Az elmúlt két évben rengeteget fejlődtünk, igyekeztünk minél jobban felzárkózni a riválisokhoz. A szurkolóink nem sok esélyt látnak Slvan Bilic gárdájának legyőzésére, de mi tökéletesen tisztában vagyunk ellenfelünk erényeivel és gyenge pontjaival egyaránt, közel sem lefutott a párharc” – folytatta Hickersberger.
A szövetségi kapitány egy árva szót sem árult a taktikáról, tanítványai közül annál beszédesebb volt René Aufhauser, aki a legtöbbször a védekező középpályás szerepkörében tűnik fel.
„A horvátok középső védői rendkívül erős felépítésűek és kiváló a fejjátékuk, éppen ezért nincs értelme a beadásokat, középre íveléseket erőltetnünk. Ehelyett inkább a földön tartjuk a labdát, és gyors, rövidpasszos játékkal kerülünk a hátsó alakzatuk mögé” – árulta el a Red Bull Salzburg játékosa.
Hickersberger már kapusposzton is döntött, azt azonban egyelőre nem hajlandó elárulni, miként határozott: Jürgen Machónak vagy Alex Manningernek szavazott bizalmat.
„Tudomásul vették a döntést, s a második számú kapus gratulált az elsőszámúnak. Majd vasárnap mindenki megtudja, ki gratulált kinek, ki állhat a gólvonalra” – fogalmazott sejtelmesen a kapitány.
Akár Macho, akár Manninger véd, az osztrákoknak talán a Hickersberger által emlegetett „jó nap” és „kis szerencse” sem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy több gólt lőjenek, mint kapjanak. És ez a tétel nemcsak a horvátok ellen, a németek és a lengyelek elleni összecsapásra is érvényes.
A válogatott keretből gyomor és bélpanaszok miatt kikerülő Helge Payer csütörtökön meglátogatta az Eb-rajt lázában égő társakat és az edzőtáborban ebédelt. Bár nem lehet ott a pályán a féléves kényszerpihenőjét töltő hálóőr, minden mérkőzést a helyszínen tekint meg és a közönség soraiból buzdítja az osztrák válogatottat.
„Én lennék a legboldogabb, ha a csoportmeccseken kifuthatnék az Ernst Happel gyepére a srácokkal, és együtt küzdhetnénk azért, hogy beverekedjük magunkat a legjobb nyolc közé. Fantasztikus érzés lenne pályára lépni, de az egészségem ennél most sokkal fontosabb” - jegyezte meg a Rapid Wien kapuvédője.