Ha belépsz a terembe, a Fekete-özvegy beléd mar, minden érzékeden keresztül támad, a tér és a hangok segítségével beszippant, nem menekülsz…
![]() |
|
Fotó: Takács Tamás |
Egy labirintus, az „elmaradhatatlan rongyok” és a siratóasszonyok segítségével egyre mélyebbre haladunk a drámai magány felé, a ruhaszárító kötelek, mint póráz vezetik a látogatót…
![]() |
|
Fotó: Takács Tamás |
S mire eljutunk a félelmetes hangok forrásáig, eltűnnek fejünkből a néhány perce még akár teljesen máshol járó gondolataink, kizökkent kicsit a mindennapokból, ellentmondással élve egy „tiszta szín” marad csak a végén, a fekete, ami éppen a gyász színe.
![]() |
|
Fotó: Takács Tamás |
További képek IDE KATTINTVA tekinthetőek meg, de ha még nem voltál, március 19-ig, péntekig, feltétlenül látogass el a galériába, érdemes!