Még nem tudhatjuk, hogy a gyártók értesültek-e esetleg korábban a cyclocrosst érintő változásról (aminek egyértelműen hatása lesz az országúti szakágra), és a 2011-es bringáikat vajon adaptálták-e már az új szabályokhoz (tárcsafék felszerelésének lehetősége a vázon), vagy - gondosan elrejtve egy páncélszekrényben – elkészültek-e már az országúti hidraulikus alkatrészek tervrajzai? A jól értesültek mindenesetre komoly előnyhöz juthattak, hiszen a 2011-es új típusok már rég túl vannak a tervezés fázisán, éppen mostanában szokás bemutatni a jövő évi modelleket.
Technológiai szempontból igazi csemege lehet a hidraulikus országúti tárcsafék, melyet mindezidáig egyetlen nagy gyártó sem kombinált országúti fékváltókarral. Ha megnézzük a jelenlegi fékváltókar rendszereket, újabb technikai bravúrra lesz szükség a hidraulika-olaj tartály elrejtéséhez. A legkönnyebben talán a Shimano elektronikus szettjénél valósítható meg az országúti fékváltókar-hidraulikus tárcsafék kombináció (Persze, hogy a szabályalkotó UCI támogatói sorában tudhatjuk a Shimanót – a szerk.).
![]() |
|
| Koncepció már létezik, például a Factor tolmácsolásában |
Fotó: Factor |
Továbbgondolva a tárcsafék engedélyezését a cyclocrossban, nem lehet nem látni, hová mutathat ez a progresszió az országúti kerékpárokat tekintve. A gyártóknak ki kell találni valami újat, valami „forradalmit”, ami dollártömegeket mozgathat meg és új lökést adhat a fejlesztéseknek, a merketingnek, stb.
Az országúti tárcsafék elterjesztésének lehetősége adott, és könnyű megideologizálni az előnyeit. A laboratóriumban a tárcsafék biztosan képes lesz jobb adatokat produkálni a felniféknél. A fékerő optimális adagolhatóságát nem lesz egyszerű megoldani, a túl hirtelen fékhatás balesetveszélyes is lehet. Az egyre elterjedtebb karbonkerekek, illetve felnik esőben, nedvesen elég gyengén muzsikálnak a felnifékkel, tehát ez esetben szintén lehet létjogosultsága a tárcsaféknek.
Szintén nem elhanyagolandó, hogy bár első hallásra a legtöbben biztosan azt gondolják, nehezebb lesz a bringa, éppen ellenkezőleg! Pont a legfontosabb helyen, a kerekek külső kerületén lehetne a tárcsafékkel súlyt megtakarítani, akárcsak a hegyikerékpárok esetében. Fékezőfelület híján könnyebbre lehet tervezni a felnit, mert nem kell számolni a fékpofák támasztotta terheléssel. Megspórolunk tehát jó pár grammot a felniken, a kábelezés súlya nagyságrendileg hasonló. A tárcsafék a féktárcsával és az agykiképzéssel, rögzítéssel viszont nehezebb, mint a patkófék rendszer.
![]() |
|
| A képen látható gép még "nehéz", 7,4 kg, ellenben 36 000 dollárt kóstál... | Fotó: Factor |
A jelenleg ismert legkönnyebb patkófék szettel nyilván könnyebb kerékpárt építhetünk, mint a jelenleg legkönnyebb tárcsafék szettel, de ha azt nézzük, hogy a tárcsafékkel fontosabb helyen, a felnin takarítunk meg súlyt, valamint figyelembe vesszük az UCI 6,8 kilogrammos alsó súlylimitjét, amit már játszva lehet teljesíteni, egyértelműen megmagyarázható a tárcsafék létjogosultsága.
Ráadásul új alapokra helyezheti az időfutam kerékpárok tervezését, ahol sokat küszködnek a patkófékek elhelyezésével, nos, a tárcsafékek könnyedén elhelyezhetőek aerodinamikusabb pozícióban, és a formatervezéssel is többet lehet „játszani”.
Az elektronikus fékváltókarban a kevesebb mozgó, elforduló alkatrész könnyen lehetővé teszi a hidraulika tartály elhelyezését. Innentől kezdve egy teljesen új semmi mással nem kompatibilis rendszerről beszélünk, amit súlyos ezer dollárokért lehet majd eladni a jómódú hobbikerékpárosoknak…
Tisztelve a hagyományokat, mindezidáig tilos volt a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szabályai szerint rendezett cyclocross versenyeken a tárcsafék használata, a 2010-2011-es szezontól ez változik. ...
Tovább a teljes cikkhez »


